Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

21

iskolai ifjúság védszentjei, iskolai körmenettel (ami eddig nem történt) ünnepeltessenek.

3- adszor. Ha úgy tetszenék a ftdő Tartományi főnök Urnák, óhajtandó volna, hogy a nagyobb ifjak áhitatossága végett az ifjak ascensioját (Mária társaságba lépését) a Templomban rendelné el, melyet máskor a Congregátio házában, a népnek csekély épülése mellett végeztünk.

4- szer. Minthogy tapasztalásból tudjuk, hogy az iskolai tan- jegyek és a Congregátio jegyei kiosztásánál sok visszaélés, pecsét- hamisitás történik, kölcsönösen az elöljárók és tanárok eltávozása alkalmával; ezen s hasonló bajok elhárítására, és hogy a Congre- gationak egy Csekély jövedelme legyen, kérjük a ftdő Tartományi főnök Urat, kegyeskedj ék megengedni, hogy a tanjegyek adásában az egyformaság eléressék, az osztályozás — más jól berende zett iskola mintájára — a mikor csak szükséges, ki nyomattassék.

5 szőr. Minthogy szokásba jött azon nagy visszaélés, (és pedig az iskolai törvények ellenére) hogy sok tanuló jóval később jő be, a nélkül hogy a felsőbb osztályba való léphetés meg tagad- tassék, tanácsosnak tartottam meg kérni a ftdő Tartományi főnököt : kegyeskedjék egy és ugyanazon megváltozhatatlan szabályzatot el rendelni ezekre nézve, a kik itt a felsőbb osztályokba ne bocsátassanak; ily módon lehet reményleni, hogy ezen nagy botránykő elhárítható lesz.

6- szor. Miután azon rósz szokás lábrakapását tapasztaljuk, hogy restség vagy más ok miatt némely tanuló időközben is és rendjén kívül, az iskolának nem csekély kisebbitésével és kárával, az érdemjegyeiről bizonyítványt kér, sőt néha a megelőző évekről is követeli ezt magának. Mi ezen kellemetlen ragályos betegségnek elejét venni akarván, kérjük ennek megfontolását és annak elrendelését, hogy jövőre ezzel ellenkező szokás hozassák be.

7- szer A gondolkodó fő előtt feltűnő nagy hiányon méltán okulva, a nélkül, hogy az elődöket vádolnék, felterjesztendőnek tartottuk, hogy mostanig nem volt. semmi eljárási szabályzatunk, sem utasítás, hogy mikép kell az iskolát az utódoknak átadni, az ifjúságot a tudományban közösön előbbre vinni, vagy az egyes iskolákban külön vagy a közös iskolai ügyekben egyöntetűen eljárni, vagy miképpen kelljen az uj tanárt az iskolai dolgokba bevezetni; melyek cgyenkint és egyetemesen okai voltak annyi éven át az újításoknak, kísérletezgetéseknek és a helyes eljárási módozatok — hogy ne mondjuk — felforgatásainak. Mi nem is csoda, mikor mindenkinek minden előleges utasítás nélkül kellett eljárnia saját belátása szerint, azt pedig tudjuk, hogy az emberek mennyire különbözők. Azért kegyeskedjék a Tartományi Főnök ur egy kg-