Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
— 19 — Az iskola szükségeinek fedezéséhez és a javítási költségekhez ezentúl már a kincstár is hozzájárul. 1785-ben a helybeli parochiától ,'3 év előtt kölcsönzött téglák árába 15 rh. irtot, az iskola javításokra 80 frt 52 krt utalt utal ki a gubernium a gyimesi harminczad hivatalnál. Ily módon utalványoztatok ki a gymnasiumi javításokra 17!)l-ben 7(3 frt 1798- ban 40 frt, 1800-ban 168 frt. Érdekes az, hogy midőn a gymn. igazgató a csiksomlyói konventben nyomatott iskolai nyomtatványokra 12 frtot kér, azon megjegyzéssel utalja ki a gubernium a tanulmányi alapból, hogy a készíttetett nyomtatványok 50 évre is elegendők, küldje tehát azoknak felét az igazgató a kantai gymnasiumnak, melynek szintén nincs semmi alapja a kiadások fedezésére. A fáradhatatlan buzgóság és áldozatkészség, melyet a csiki székelyek ezen század építkezéseinél kitüntettek, ékesen szóló bizonyítéka a művelődésben való haladás utáni törekvésnek, mely törekvés már maga is olőhaladott fokú műveltséget tételez fel. A csiksomlyói gymnasium úgy tanerők, mind a tanrendszer és az elért siker tekintetében bátran kiállotta a versenyt Erdély többi katholikus iskoláival. E tekintetben szerencsés volt CsiksZék, mert mig a XVII. század közepén kiűzött jezsuitákkal egész Erdélyben megszakadt a katli. gymn. oktatás egy fél századra, mígnem báró Apor István kincstárnok visszatelepitetto őket 1694-ben Brassóba, 1698-ban Fehérvárra, 1699-ben Szebcnbe, 1705-ben Maros-Vásárhelyre és ugyanezen időtájt Székely-Udvarhelyre, mikor aztán egy uj, családilag már műveltebb generatio nevelésében a kezdet nehézségeivel kellett megküzdeniük — addig Csikszéknek törhetetlen vallási érzületéhez hozzá nem férő vallási villongásoktól ment kebelében, a XVII. század közepe óta szakadatlanul fennállott a gymnasiumi oktatás és ez által fejlődése, izmozodása biztosítva volt. A tanrendszer itt is a jezsuiták által követett Ratio studiorum alapján épült fel, csakhogy a sz. ferenezrendi szerzetes tanárok az egyes stúdiumokat saját külön Ízlésük szerinti formába öntötték és szabadtevékenységük nem lévén korlátozva, nagy,.tér nyílt az egyéni képesség érvényesitésére. A jezsuiták által elfogadott Sturm rendszer szerint itt is a formális képzés volt a fő; a tanároktól hátra hagyott művekben gyönyörködve látjuk, miképen praecellál bennük az „ars“ és „Stylus“; oktatás rendszerükben is úgy itt, mint a jezsuitáknál a vallásoság emelése volt a főczél, csakhogy mig Erdély többi kath. iskolái, vegyes val- lásu helységekben lévén, azonban a felekezetekkel való küzdelem a vitázó irányt fejlesztette, addig itt a nyugodt körülmények között a mély vallásos érzelem gyökerezett meg. Egyben pedig különleges volt az összes gymnasiumok közt: egy gymnasium sem állott oly távol az akkor általános — különben minden hazafiatlanságtól ment — cosmopolita eszméktől, sehol nem ápoltatott s nem fejlődött ki annyira a nemzeties érzés, mint Csik-Somlyón. Ez érzik ki még a különleges vallási gyakorlataik2* ■■
