Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
Tárgyalás és véleményadás alá terjesztetett a püspöki leivat szerint az, hogy az iskolai pénzalap ez után mi módon kezeltethetnék úgy, hogy abban semmi hátrány ne történjék, — s hogy az a nemzet javára állandóan felmaradhatna, •— vagy nem volna-e jobb, az egész pénzalapot külön kezelés alá a studirum-fundusba beadni. Minek következtében mély tisztelettel egyhangúlag nyilvánítja e nagygyűlés a nemzet nevében azt: hogy már hét év óta az eddigi bi- zottmányi tagok általában ingyen, csupa hazafiság és nemzetiségből kitelhető jó indulattal kezelték ezen alapot, ezért az egész bizottmánynak öt egymás utáni években folytatott pontos kezelésükért köszönetét külön szavaz e gyűlés, — de miként e Ns. székely nép és nemzetre ezen gyűlés Isten kegyelméből tartós felvirágzást remél és óhajt, épen úgy kívánja azt is, hogy ezen szellemi mivelődésére alakult pénzalap is e nemzetnek kebelében kezdődjék ezután is, — ezért a leendő kezelésre nézve egyhangúlag véleményezi azt, hogy ezen alap az Erdélyi Gazdasági Muzeum s más ily országos egyletek példájára fizetéses hivatalnokkal bírjon, — minthogy kegyelemből senkitől se lehet e nagy felelősséggel járó pénzalap kezelést követelni, — azért is a több rendbeli kezelőknek lehető fizetéseik clkerülhctésc végett ezen iskolai alapnak legyen csak egy fizetéses, úgynevezett pán ztárnoka, ki ez alapból veendő évenkinti 420 oszt. ért. forint fizetéssel legyen ellátva, --ki továbbá, elegendő saját birtokkal s vagyonnal birjon, s egyszersmind okleveles ügyvéd legyen. A pénztárnok köteles felelőssége mellett a magán kötlevelekbcnj eddigi tőkéket s az ezután kamatra kiadandókat is törvényes betáblázta- tások által biztosítani, kamatjaikat folytonosan bejegyezni, ezekről, valamint az úrbéri és állam kötlevelckbenickről, — nem különben az eddigi és ezutáni ajánlatokról is, — mind külön-külön évenkint október végére, a jeleni s ha szükségeltetnék meg mognagyobbitható bizottmánynak házilag, s ennek utján nagyméltóságodnak az 1857. év András hava 6-án, 3309. sz. alatt kiadott szabályok szerint pontosan számot adni. A mint fennebb is érintetek, ezen alap nyíltabb kezelése tekintetéből véleményeztetik, hogy a bizottmány — ha szükségeltetnék — még tágasabb is lehessen, melynek elnöke minden időben, ha szükségesnek tartja, vezénylete alatt gyűlést tarthasson, úgy akkor is, midőn Nmlgu Püspök urunk ő cxja rendelendi. — Ezen bizottmány teendője lenne, hogy a pénztárnokot az alap minden vagyonairól és ügyeiről kérdés alá vegye s annak állásáról tudomást és felvilágosítást szerezzen magának, az alap boldogitására bármelyik tagnak joga lenne indítványt tenni és tárgyalás alá bocsátani, természetesen értetődvén, hogy a határozatok nagyméltóságodhoz megerősítés és helybenhagyás végett felterjesztendők, 50 frton felül bárminemű költségek és kölcsönadások eddigi gyakorlat szerint püspök urunk ő exellencziája kegyes utalványára történhetnének.
