Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

iió ­minden didactícai egység után zárjelbe téve, hány hét fog rá fordittatni. A beosztásnál az évharmadokra nincs tekintet. A nagyobb egészet képező részek után összefoglaló ismétlés jön. A gymnasium által igy megállapított tanmenetet a felsőbb tanhatóság felülbirálta és javításait megtette. Az évi módszeres értekezletek száma és ideje (szeptember eleje, karácson és husvét) ezentúl is megmaradt, de feladatuk már csak az illető évharmadban tárgyalandó olvasmányok és készítendő dolgozatok kitűzése, a tanításban netalán előforduló hátramaradások bejelentése és megokolása és gondoskodás az akadályok elhárításáról. Ezeken kivül augusztus ‘25—28 között tartandó meg az alakuló értekezlet, melyen a tantárgyaknak a tanárok közötti végleges beosztása megálla- pittatik. A gymnasium alsó 4 osztályában a rajzoló geometria, a latin, illetőleg a német nyelv óráiból 1—1 óra szaporodást nyert 1891-ben. A gymnasiumnál felhalmozódott irodai teendők, annyiban egy­szerűsítést nyertek 1889-ben, hogy a teljes minősitési táblázatok! min­den 4-dik év ben készítendők, a rendkívüli tárgyakról jövőben csak változtatás esetén teendő jelentés, a külön évharmadi jelentések elha­gyatnak, csak a zárójelentés marad meg, úgy szintén elmarad a tanév megnyitásáról szóló jelentés, a fegyelmi szabályok évről-évre leendő bemutatása. A „Középiskolai Rendtartás“ 1890/91-dik tanévben lépett életbe. Ezzel kapcsolatosan az 1890 évi XXX. t.-cz. végrehajtására megállapit- tatik a görög helyettesitő tárgyaknak u. m. a magyar irodalomnak, a mértani- és szabadkézi rajznak tanítására vonatkozó tanterv, de ezen tárgyak tanítása a jelentkezők hiányában csak az 1892/3 tanévtől hoza- tik be fokozatosan gymnasiumunkban. A szünnapokat a rendtartartástól eltérőleg a helyi viszonyok, — a kegyelet, és a vallási szertartások kívánalmainak megfelelően kellett gymná- siumunkban megállapítani. Ezen szünnapok Csik-Somlyón következők: november 2-án halottak napja; január 2-dika a karácsonyi szünidőhöz csa­tolva ; sz. Márk napján tartandó buzaszentelési ünnep délelőttje a körmenetben való részvétel végett; hasonló indokból a három keresztjáró nap délelőttje; húshagyó kedd a megelőző hétfővel, valamint hamvazó szerda délelőtt, melyen isteni tiszteletre mennek a tanulók; husvét vasárnapja utáni szerda és csütörtök, mert a húsvéti szünidő a szent gyakorlatok miatt a rendtartásban meghatározott időnél két nappal később kezdődik; pün- köst vasárnapját megelőző szombat és következő kedd; a királynő név­napja; sz. Mihály napja, mint a finövelde- és Sz. Katalin, mint a gymna­sium védszentjének nóvünnepe; a septuagesima vasárnapot és áldozó csütörtököt követő péntek az itteni vásárok miatt. A heti szünidők szerda és szombat délutánjai voltak az Entwurf idejétől 1882-ig, mikor is az egész szerdát fogadta el a gymnasium szünnapul, azonban 1893-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom