Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
Lukács Mihály tói Mária Terézia tanügyi rendeletéig. 1725-1773. A gymnasium mostoha körülményei között hanyatlásnak indult tantigyet s különösen a szegény sorsú ifjúság nevelését nagylelkűségének egész hevével felkarolta Lukács Mihály apostoli jegyző és csik-kozmási plébános, gymnasiumunk bán 1(598. és 1699-ben a syntaxis és grammatika tanára. A gymnasium és tinövelde javára még életében átadván tetemes összegre rugó vagyonát, gymmuiumunk történetében egy fényes uj korszak megalapítója lön s ez által ércznél tartósabb emléket emelt, melyet a hálás utókor kegyeletének örökzöld koszorújával övez. Lukács Mihály Csikszék hatóságát és a szerzet tanácsát értesítette, miszerint szándéka: hogy a gymnasium, bezárólag egész a rhetorikáig kiegészittessék, a gymnasiumnál két tanári széket dotálni s egy finöveldét alapítani, lehetőleg a gymnasiumot is kiépíteni „az egyház és haza diszére és javára.“ Ez ügyben az előértekezlet közte, valamint Csikmegye és a szerzet képviselője között megtartatott, mely saját feljegyzése szerint következő- kép folyt le. „A V. Deftinitórium és Kémes Székkel veló tracta. Az Urnák nevében Amen. Megjelent a tisztelendő rendtanács előtt ftdő Lukács Mihály ur apostoli protonotarius (főjegyző), kiérdemlik csiki főesperes, Kozma és Dömjén vértanuk egyházának plébánosa Csikban, előadja Szándékát néhány nevelő intézeti növendék és két tanító számára teendő alapítványa tárgyában. Tárgyaltatott ami csiki Sarlós Boldog Asszonyhoz Czimzett Zárdánkban 1725. September ‘2-án. 1. Tanácskozni kell a be állítandó tanárokról, kik azok? s honnan fedeztessék a költség?