Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1894
31 delettel kiadott Középiskolai Rendtartás 2G. §-a értelmében a tanulók magánszorgalmának és munkásságának gyarapítása. III. §. A munkásság iránya. Az önképzóköri munkásságnak olyannak kell lennie, hogy ne csak ne ellenkezzék egy pillanatig se a tökéletesedés eszméjével, hanem a vallásos és hazafias érzelmeket ápolja, az erkölcsi, társadalmi és aesthetikai érzéket fej- leszsze s az iskolában szerzett ismereteket több oldalról kiegészítse és maradandóbbakká tegye. IV. §. A munkásság köre. Az Önképzőköri munkásság körébe tartoznak : 1. írásbeli dolgozatok. Ezek eredetiek vagy fordítások, prózaiak vagy költőiek. A prózaiak lehetnek leírások, értekezések, tanulmányok, elmélkedések, szónoki beszédek, novellafélék, párbeszédek, drámai kísérletek stb. Bő anyagot szolgáltatnak az iskolai és magán olvasmányok s a különféle tantárgyak körében felmerült nevezetesebb kérdések. A mi a költői dolgozatokat illeti, csak azoknak szabad ilyenekkel foglalkozni, kik különös hivatást éreznek magukban s úgy a tanárok, mint a tanuló- társak véleménye szerint kiválóbb tehetséggel bírnak. 2. Vitatkozások két-három ifjú között egy szabadon választott vagy a vezető tanár által kijelölt s már előre tanulmányozott tárgyról. 3. Szavalatok. Szavalásra a tagok önként jelenkeznek. Ha önként jelentkező nem akad, akkor az elnök jelöl ki még pedig úgy, hogy minden gyűlésre egy-egy jobb szavaló jusson. Az előadandó darabot a szavalok választják meg a magyar irodalom prózai és költői remekeiből. Szabad előadni nagyobb daraboknak kis egészet képező szebb részleteit is. 4. Bírálatok. Ezek részint Írásbeliek, részint szóbeliek. Az írásbeli bírálatok csak az írásbeli dolgozatokra vonatkoznak s azokat a kör tisztviselőiül megválasztott bírálók végzik. A bíráló a kezéhez jutott munkát úgy Ítéli meg, a mint találja. Javításra soha sincs kötelezve. A bírálatok végeredményének megállapításánál a bírálók a következő kifejezéseket használják : I., II. vagy harmadik fokozatra ítélem. Szerzőnek jogában áll felvilágosító észrevételeivel a bírálathoz hozzá szólni. Ha pedig a bírálattal általában nem volna megelégedve vagy a bírálók részéről rosszakaratot, személyeskedést vagy igazságtalanságot vélne, ellenbirálókat kérhet, kik bírálatukat a következő gyűlésen olvassák fel. A szerző egyszer válaszolhat az ellenbirálatra. A további hozzászólás az elnököt, nehezebb esetekben a vezető tanárt illeti meg. Az I. fokozatra ítélt munkák bírálataikkal együtt a „Haladás“ czirnii emlékkönyvbe írandók. A müveket a szerzők, a bírálatokat a bírálók Írják be. A szóbeli bírálatoknak a vitatkozásoknál és szavalatoknál van helye. A vitatkozókkal és szavalókkal egyszerre jelentkeznek, illetve jelöltetnek ki a bírálók. Kötelesek a szavalok az előadandó darab czimét a gyűlés előtt, legalább két nappal a bírálókkal közölni, hogy azokat tanulmányozhassák s véleményöket a szavalás után részletesen, világos rendszerrel és szabatos nyelven előadhassák. A végeredmény kijelentésénél a következő kifejezést használják : I., II. vagy III. fokozatra ajánlom. A kör hallgatással jelenti beleegyezését vagy alapos hozzászólások után az ajánlott fokozatot megváltoztathatja.
