Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1890

— 11 ­fogadását vagy mellőzését, — mi a reform kíméletes és mérsékelt irányát mutatja. A törvény megalkotása után a minisztériumban hozzáfogtak a végrehajtás előkészületeihez. A szűkebbkörü értekezlet kimondta, hogy fő súly fektetendő a magyar irodalom inten- sivebb s olvasáson alapuló ismertetésére. A tanterv körülírja a pótló tanfolyam terjedelmét. Határozot­tan megjelöli a magyar fordításban tanítandó görög müveket s a rajzoktatás menetét; elősorolja a magyar írókat is, de az egyes csoportozatok elé odaillesztett „például“ azt engedi következtet­nünk, hogy a szaktanárnak; keze a tárgyalandó irók válogatásá­ban nincs szorosan megkötve, az azonban első tekintetre szembe­tűnik, hogy a tanterv az ó-classicai irányt követő költőkre he­lyezi a fősúlyt. Az oktatást a magyar csoportból, ha arra képzettségénél fogva kiválóan alkalmas classico-philologus nincs az intézetben, a m a- gyar nyelv és irodalom tanára teljesiti. Az 189°/9i. tanévben életbelépett rendelet eredménye kielégí­tőnek mondható. A minister közvetlen vezetése alatt álló gymnasi- umokban a V. osztályos tanulók 36 százaléka, — ott, hol a gö­rögöt helyettesitő tárgyakra berendezkedtek, az V. osztályos ta­nulóknak 26 százaléka választotta az új irányt. Az érd. rk. status az ő fennhatósága alatt álló gymnasiumokra nézve kötelezővé tette az új törvényt s elrendelte, hogy az az 189°/,i. tanévben gyakorlatba vétessék ; egyszersmind felhatalmazta az igazgatót, hogy a rajztanitáshoz szükséges táblás munkákat 64 frt 60 krnyi összegben a tandij-jövedelemből beszerezhesse. — A beiratkozások alkalmával Imets F. Jákó igazgató mindent elkö­vetett arra nézve, hogy az érdekelt tanulók és szülők kellő tájé­kozást nyerjenek ; azonban egyetlen tanuló sem jelentkezett a pótló tanfolyamra s igy a tanári testületnek ez ügyben megtett előké­születe is a jövőnek marad fenn. Fülöp Árpád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom