Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1886
4 ben is észlelhetők, midőn a kőedényeket konyhasóval üvege- sítik. Az a kősó mely a kráter belsejében képződik, nagy chlor- kalíum tartalmánál fogva egészen más összetételű, mint az üledékes képződményekben előforduló kősó. Ennélfogva ez semmi esetre sem sublimatiói termény. Karsten a kősó tömzsöket ugy- származtatja, mint melyek a már letelepült rétegeket feltörték- szétnyitották, hogy a felületre juthassanak Zeuschner a salzburgi alpokban lévő kősót eruptió eredményének tartotta Újabb időben is: igy Abich 1850-ban még első és másodkori kősót különböztet meg. Az első korbeli tiszta kősót a föld belsejéből származtatja, mig a másodkorit, -- mely kénsavas sók által van tisztátalanitva, — annak feloldásából keletkezettnek tekinti. Alberti azt mondja, hogy a kősó eredetileg vízből — a (öld magja és kérge közötti belső mélyedésekben — származott és hatalmas tömzsökben, — mely pépnemii volt — felül kerekedett H. Rose azon körülményből, hogy a természetes kősó az izzitásnál nem mállik szét, ellenben a mesterségesen, oldatból készített kősó, mely üregeiben anyalugot tartalmaz, izzitásnál eldurran: azt következtette, hogy a kősó nem lehet vizi eredetű közel. Azonban tudjuk azt, hogy a természetes kősó sokkal lassabban képződik, — és igy kevesebb anyalugot is tartalmaz, — mint a mesterségesen készített kősó; ennéliogva azon különbség, mely az izzitásnál mutatkozik, ebben talán meg is leli magyarázatát. Rose következtetése tehát nem nyugszik elég biztos alapon. A kősónak vizi utón való keletkezéséről Bischof G. következőleg nyilatkozik: „A tengervizében lévő és az abban feloldott alkatrészek között egyik sincs oly mennyiségben jelen, mint a kősó; a kősó képződésére anyag nem hiányzott sem az előbbi, sem a mostani korszakban. A ki nem kételkedik abban, hogy a hatalmas mésztelepek a tengerben feloldott szénsavas mészbcl keletkeztek, noha ennek mennyisége csak mintegy 0.0001: az nem tagadhatja meg a kősónak — melynek meny- nyisége 250 szer annyi és a mely üledékes közetekhen van le rakodva, — ugyanezen utón történt létrejöttét. Soha más alkatrészek a kősóban nem találtattak, mint a melyek a tenger vizében előfordulnak; ennélfogva a kősónak tenger vízből való