Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1883
A lejtmérés kivitele ennél sokkal egyszerűbb. Eszközei két hoszmérték gyanánt szolgáló lécz, melyek centiméterekre vannak osztva, és egy vízszintes állásba hozható távcső. *) A megmérendő pontban a távcső vízszintes állásba hozatik és egy alább fekvő alkalmas helyen az egyik lécz merőlegesen a földbe szuratik. A léczen van egy tologatható kis tábla, melynek közepén vízszintes állású fekete vonal látható. A távcsőbe néző által adott alkalmas jelre a tábla addig tolatik alább vagy feljebb, mig a fekete vonal a távcső vízszintes keresztszálával összeesik. Világos dolog, hogy a lééinek a fekete vonalig terjedő hossza azt a különbséget adja, mennyivel a távcső a lécz tövénél magasabban áll. Most a távcsövei a lécz mellé jőve, a másik léczet a rajta levő táblával együtt az előbbihez bason’ó módon alkalmazzuk, mely eljárásnak tovább folytatása által akár egy tekintélyes emel kedés magasságát is pontosan meg lehet határozni. Magas hegyek megmérésére már nagy fáradtsággal járna, meredek oldaloknál pedig legyőzhetetlen akadályok támadnának. A lejtmérés a mellett, hogy általában nivellirozásra, le- csapolásra, útak emelkedéseinek meghatározására egyedül alkalmas, kisebb emelkedések magasságát, valamint a lejtős hegyoldaloknak két pontja között levő függélyes távolságot ezáltal lehet legalkalmasabban megmérni. Különböző pontok abs. magasságainak mérésére ez is csak úgy szolgálhat, ha egy álláspont abs. magassága már ismeretes és ehez képest más pontok magasságát általa megmérjük, önként értetik, hogy a tengerpartokon e czélra közvetlenül is alkalmazható. Legáltalánosabban a légsuly mérő alkalmazható magasság- mérésekre, mert ennek segélyével a föld bármelyik pontjának, hová ember csak eljuthat, akár viszonyított, akár absolut magasságát meg lehet mérni, még pedig a körülmények és kívánalmakhoz képest kisebb vagy nagyobb pontossággal. Csupán az olyan kisebb (hullámos) emelkedések magassági különbségeinek mérésére nem alkalmas, melyeket előbb jelzők, hogy pontosan csak lejtmérés által lehet megmérni. Az a körülmény, melyszerint ezen módszernek feltalálása előtt *) A theodoli^h erre i* a legalkalmasabb. E czélra vannak egyszerűbb szerkezetű, úgynevezett lejtmérézi theodelith-A is.
