Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1883

3 1 Történet, 3 óra. Magyarország története a magyarok bejövetélétől 1867-ig. K. k. 1 íorváth-Vasza^y. Mathematik a, 2 óra. a) Számtan. Á határozatlan egyenletek osztási módszerének megismertetése. A kapcsolás­tan elemei s annak alkalmazása a Newten-féle binomial. K. k. Mocnik—Arenstein Algebra, b) Mértan. Elemző mértan. A derékszögű- és sarkrendszer ismertetése. A pont és egyenes­nek, valamint két egyenes metszés pontjának és hajlásának elemzése. A háromszög területe s a kör egyenletének tár­gyalása. K. k. Mocnik-Szabóky Mértan. Természettan, 4 óra. A fénytanból a fény törése és az evvel járó szinszóródás, a szinkóp, szivárvány, Fraunhofer- féle vonalak, a törésmutató meghatározása, nagyítók és mesz- szelátók, a fény torlódása és ennek alapján a különböző szinü fénysugarak hullámhosszának meghatározása; végül a kettős törés és fénysarkitás tüneményeinek megismertetése. A szer­vetlen vegytan alapelemeinek rövid ismertetése, a tanulók segédkezése mellett végzett kísérletek alapján, különös te­kintettel a villamosság körében előforduló némely tünemé­nyek megérthetésére. Továbbá a hőtan, a meleg főforrásá­nak megjelölésénél röviden a kosmographiára is kiterjesz­kedve. Végül a villamosság és delejesség tüneményei, tekin­tettel nevezetes gyakorlati alkalmazásaikra és az újabb vív­mányokra. K. k. Abt. A. Kíséri. Természettana. VI, kiadás. Bölcsészeti előtan, 3 óra. A lélektanból folytatólag az önálló lelki nyilatkozatok közül a képzetek és röviden a kedélymozgalmak. A logikából a fogalom, Ítélet és követ­keztetés szerkezete, fajai és törvényei, továbbá a gondolko­dás alaphatározmányai és főszabályai. Ezek után a módszer tan. K. k. Pauer Tapaszt. Lélektana és Gondolkodástana. Osztályfőnök: Pál Gábor. Tornatanitäs. Az I—III. osztályig következőkben ossz; pontosítható: Szabad gyakorlatok különféle nemei, u. m . fej-, törzs-, kéz- és lábgyakorlatok. Összetett és vegyes sza­bad gyakorlatok lassú és gyorsütem mellett. Rendgy akor­latok: ingadozások, sorbontások, testfordulatok, fejlődések, menet-, arcz és oldalsorban; különféle kanyarodások. A sze­reken való gyakorlatoknak különböző alakjai, tekintettel a hajlító és feszitő izmokra; tornajátékok. A IV—VIII. osz­tályban: Szabad gyakorlatok nagyobb mérvű folyta­tása; társas szabad gyakorlatok; tornajáté kok.. Rend­gyakorlatok; az egyes és kettős rend képzése, szakadó ?ás sorba és rendekbe és viszonfejlődés; különféle menet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom