Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1883

io évi átlag a normális légnyomást már elég nagy pon­tossággal adja. E két hely normális légnyomása között e sze­rint közel 49 mm. különbség mutatkozik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a légsulymérő állása io'5 méternyi emelkedésnél épem mm.-rel száll alább, miből az következik, hogy io’5 méter légoszlop i mm. kéneső­oszlopot képes egyensúlyban tartani. Ha ez a tapasztalat feltétlenül állana a légkör bármelyik magasságban levő ré­tegére, akkor két hely magasság-különbségének, vagy akár az absolut magasságnak kiszámítása egyszerűen csak azáltal történnék, hogy a két hely normális légnyomásában mutat­kozó különbséget io’5-el meg kellene szorozni. Ilyen módon Csik-Somlyó magassága gyanánt Budapesthez mérve 514 métert, a tenger színétől pedig — lévén a tenger színén a normális légnyomás 760 mm. — 630 metert nyernénk. De ez a való-értéknél jóval kisebb, mert a légkörnek magasabban fekvő rétegei fokozatosan mind kisebb sűrűséggel és feszitő erővel birnak, minélfogva 1 mm. kéneső-oszlop egyensúlyban tartására 10*5 méternél fokozatosan mind hosszabb és hosz- szabb légoszlop szükséges; 10*5 méternyi csak a tengerein f közelében elégséges. A sűrűség és a feszitő-erő csökkené­sében nyilvánuló törvényszerűséget kell tehát ismerni, hogy tekintélyes befolyását számításba lehessen venni. A légsulymérő feltalálása után mintegy 10 évvel ké­sőbb sikerült Mariottenak a róla nevezett természettörvényt bebizonyítani, melyszerint; a légnemű testek sűrűsége és feszitő-ereje a nyomással, mely rájok gyako- roltatik, egyenes arányban van. Ezen nagyfontos- ságu törvény nyújtott segédkezet a felfelé számított Jégréte­gek sűrűségének és- feszítő-erejének csökkenésében nyilvá­nuló törvényszerűség mathemaíikai utón való megállapítá­sára, mely a következő egyszerű alakban van kifejezve: jp * Pn > melynek hogy jelentőségét megérthessük, képzel- jük a föld bizonyos területe felett levő légoszlopot bizonyos határig fel, egyenlő vastagságú, keskeny, vízszintes rétegekre hasogatva úgy, hogy egy-egy rétegnek a sűrűségét egyen­r 1 nfncn 1 aV» nncnti ironni * <Sc falríntűn lr fiíWol Arc« 3 rÁfofTfhlr

Next

/
Oldalképek
Tartalom