Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

meghatározták Honan-Fu város földr. szélességét és azt a fentebbivel megegyezőnek találták, mely körülményből mathema- tikai szigorral következik, hogy az eklyptika ferdesége Kr. e. 1100 évvel valóban 23° 52’ volt.*)

Az árnyék segélyével való meghatározás ezen módszerének sikere attól függ, hogy az árnyékvetö oszlop a kellő pontossággal vízszintesen fekvő lapon szigorúan tetöirányoson álljon és valamint az oszlop, úgy a delelés pillanatának megfelelő árnyék hossza nagy pontossággal méressék meg. Ha hiba nélkül lehetne ezeknek megfelelni, versenyezne ez a módszer a drága eszközö- köt igénylő valamennyi társával. A két első kívánalomnak sikerült elég pontossággal megfelelnem, mert mennyisógtani szertárunk rendelkezik egy Marinoni-fóle mérő-asztallal és érzékeny vizszintezövel (libellával), melynek segélyével a mérő-asztalt vízszintesen finomul bé lehet állítani; megelőzőleg — a mérnökök eljárásához hasonló módon — rajzpapirt ragasztottam rá, hogy az árnyék élénken tűnjék elé. Árnyékvetö gyanánt nem kupalakot alkalmaztam, mert az árnyékának a vége mindig el van mosódva és e miatt annak a jegyzése nem eléggé biztos. Czélsze- rübbnek láttam és annak is bizonyult, Petzval utasítását követve, tüvastagságnyi nyílással ellátott fémlemezt alkalmazni, melynek tehát az árnyékában egy fényes pont jelenik meg, ha a nyílás a talphoz közel van, ha pedig távol esik, akkor a Nap képe gyanánt egy fényes kis kör alakul, melynek középpontját kellő biztossággal lehet megjelölni. A pléhlemezt egy sima, lefektetett irógy oldalú hasáb egyik végéhez szegeztem és rajta végig a hasáb talpára merőleges vonalat húztam. Oszlop gyanánt tehát valódilag ez a vonal szolgált, épen ezért a talpra merőleges ál*) Fennebb emlitve volt, hogy 1882-ben az eklyptika ferdesége 28° 27’ 17” volt; Kr. e. 1100 óta tehát 24’43”-el kisebbedett, a miből átlagoson egy évre közel 0.5” fogyás esik. A kisebbedést különben nem csupán ez a körülmény, hanem számos régebbi és újabb mérések kétséget kizárólag igazolják. A Napnak tehát kitérése évenként mind kisebb leend és ha folytonosan igy tartana 173 ezer év múlva az egyenlítőből ki se térne; békövetkeznék tehát a költők által dicsőített „öröktavasz“. De Lagranges franczia tudós mathe- matikai analysissel kiderítette, hogy ezt a fogyást időszámításunk 6600-ik évében növekedés váltja fel, tehát nem folytonos, hanem csak időszakos, és hogy ez a szög 28°-nál nagyobb és 21°-nál kisebb nem lehet. Megmentette tehát az emberiséget az öröktavasszal együtt járó veszedelem aggodalmaitól.