Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882

I

17 —

2-ad rendű) állócsillagot, melynek eltérését (declinatioját) a csillagászok többször pontoson meghatározták, és megmérjük a zenithünktöl való ivtávolát abban a pillanatban, midőn delel. Hogy e végre a szögmérő távcsője előre pontoson a délkörbe állítandó, az önként értetik. A talált fokmértékhez csak hozzá adandó a felhasznált csillag declinatioja és egyenesen zenitkünknek a világegyenlítöl való távolát, azaz a földr. szélességet nyerjük. A bolygókés a Nap declinatioja folytonosan változik ugyan, még pedig naponként nem egyenlő mennyiséggel, de ininden

az óránként történő változást is elég pontossággal ki lehet számítani; mig az állócsillagoké csaknem állandónak mondható,

b) Ha a csillagászok declinatio-meghatározásaival nem rendelkezünk, vagy ezektől függetlenül akarunk eljárni és egyszersmind nagy pontosságú eredményhez jutni, akkor más módot kell alkalmaznunk.

egyenlítőtől zenithünkig terjed (vagy röviden: a földr. szélesség) teljesen egyenlő avval a részével, mely a világsarktól lefelé a horizonig nyúlik és igy annak a horizon felett való magasságát méri. Erről az által is meg lehet győződni, ha tekintetbe vesszük, hogy az egyenlítő bármelyik helyére nézve a világsark 0° magasan ál), mert a horizonba esik, mig a Föld sarkára vonatkozólag magassága épen 90°, mert a tetőpontot képezi. Tehát mindkét helyre nézve a sarkmagasság a földr. szélességgel egyenlő. És hogy ez áll minden helyre nézve, minek folytán egymással felcserélve is szokták használni, nem csak analógia útján igazolható, hanem nyomatékosabb módon is. Nem nehéz átlátni, hogy valamely hely zenithjének a világsarktól való távola, mint a délkörnek része, ennek mind a földr. szélességet, mind a sark magasságát mérő részét a kerület negyedére, tehát 90°-ra egészíti ki. Mert valamint az egyenlítőtől a világsarkig, úgy a horizontól fel a világsarkon keresztül a zenithig húzható ív 90° hosszú. De hogy egy ugyanazon ív mindkettőt 90°-ra egészítse, csak úgy lehetséges, ha azok egymással teljesen egyenlők. Meg kell tehát határozni a sark magasságát — és ismeretes a földr. szélesség.

napra meg van határozva naponkénti középértékben, miből még

mert az évenként észrevehető csekély változás is állandóan egyenlő.

Álláspontunk égi délkörének az a része, mely a világ-