Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1882
— 14 mert az ég északi része aránylag csillagszegónyebb. De a !e nem nyugvó területtel teljesen egyenlő területe van az égnek a déli világsark körül, mely láthatárunk fölé soha sem emelkedik, tehát csillagjaiban innen soha sem gyönyörködhetünk. A horizon rendszerének másik fötényezöje a szemlélő álláspontjának zenithjén átmenő délkör, mely az először ismertetett rendszer hálózaténak egyik szála és a melyről tudjuk, hogy a világsarkból indul s ugyan oda visszakerülve, olyan kört alkot, mely centrumául a Föld középpontját birja, tehát az egész égboltot két egyenlő — keleti és nyugati — félgömbre osztja és a melyen az ég csillagjaival együtt 24 óránként keletről nyugat felé áthúzódik. Az áthúzódás alatt a mint valamelyik égi test ezen körbe belépik, magasabra nem emelkedik! hanem innen kezdve mind alább száll, azért ezt a pillanatot tetözésnek, cul- minationak, vagy a Napnak ezen mozzanatához hasonlóan: delelésnek nevezük. Bármetyik égi test helyzete ebben a rendszerben meghatározást az által nyer, hogy ha álláspontunk zenithjéből az égen ivet huzunk rajta keresztül le egészen a horizonig, mely ív a kerületnek negyed része lévén, 90° hosszú és az égi test által két részre osztatik ; a horizontól az égi testig nyúló rósz ennek a horizon felett való magasságát méri és ezért magasági Ívnek, vagy röviden magasságnak nevezzük; innen a zenithig nyúló résznek tetőponti- vagy zenithtávolság a neve. Mindenki könnyen átláthatja, hogy ha a magasság ismeretes, ez által a zenithávolság is adva van és viszont, mert egymást 90°-ra pótló ivrészek. A meghatározás azonban csak egyoldalú, ha a magassággal vagy a zenithtávolsággal kapcsolatoson fekvésének legalább világtáját nem jelezzük. Szigorúbb meghatározáshoz xrél- külözhetetlenül szükséges kitudni azt, hogy vájjon a rajta keresztül fektetett körnegyed mekkora szög alatt hajlik el nyugat vagy kelet felé a mereven álló égi-délkörtől ? a mi által nem csak a fekvése tája, hanem szigorúan a helyzete lesz ismeretessé. E szöget tetöponti szögnek — azimuth —nevezik, mely tehát a magassággal, mint tényező társával, bármelyik égi testnek bizonyos pillanatra vonatkozó helyzetét jelöli ki — álláspontunkat illetőleg. Világos dolog, hogy a tetöponti szög mindkét irányban 0°-tól 180°-ig növekedhetik ; ha 0n-u, akkor az
