Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1881
— 29 — bély de Tusnád ') in ea parte, in qua tangit et concernit Semi- narium (Jsik-Somlyoviense, A. 1739. die 13. Április confecti in diéta Tusnád. Nemes Kiikiillővármegyében Kund nevű faluban 2) vagyon 200 id est kétszáz forintig való adósságom,3) melyet testálok ir- revoeabiliter a Somlyói szegény seminarkta deákok számára oly ok és mód alatt, amint üdvözült néhai Pater Lukáfcs uram hagyta, accedentibus infra per expressum declaratis.“ „Még ugyan Tusnádi Kelemen Péteri jussal acquiralt és mind eddig pacifice birt jószágomat 4) cum omnibus suis ap pertinentiis et proprietatibus ubicunq. reperibilibus hagyom s >) Hová való volt tulajdonképen a mi alapítónk V e kérdés, mint tusnádi embert, fölöttébb érdekelvén : erre nézve a következő adatokat jegyzem föl; 1740-ben P. Veres Lajos seminarii Kegens szép költői nyelven Írja róla, hogy „a mennyei megjutalmazásnak magát sorsosává tette nemzetes Borbély András úr, aki mint Csik-Tusnádon jövevény és idegen, örökségét a menny örök sátoraira irta át“. (Ortus et Progr. Seminarii Csik. P. II. íj. 3.) Mindazonáltal tény, liogy Tusnádon már l(J14-ben előfordul egy Borbély György mint inquilinus (Regestrum incolarum sedis sióul. Csik ad mami. Gabrielis Bethlen 1(114.) — 1714-ben az országgyűlésre fogott követek költségéhez Csik-Tusnádról a többi fizetők végén, mint szabadsággal élő egyén 18 dénár gyűlés-pénzt fize Borbély Miliály ; végre tény, hogy Tusnádon ma is él Borbély-nevű katonaviselt székely-család. *_) Értsd a mostani Kis-Küküllőben Erzsébetvárostól északnyugotra Gogány mellett. *) Ezen 200 frt töke kundi szász lak soknál volt elhelyezve 1755-ig, mikor is annak tizetését és kamatozását szent-simoni Endes Miklós itélömester és alapítványi derék főgondnok vállalta magára és azután a kamatokat fizette. (Liber Seminary Csik, 104. 185. lapokon.) *) A testamentum ezen kitételei ugyancsak azt látszanak mutatni, hogy Borbély Andrásnak tusnádi jószága nem örökség, hanem csak szerzemény volt, melyre nézve a fundator szükségesnek látja megjegyezni, hogy azt „mind eddig békeségesen bírta“ ; ennélfogva hogy ö Tusnádon csak beszármazott s a jószágát Kelemen Péter jussán szerzetté. A Bethlen Gábor- féle 1614-ki már említett lustralis összeírásnak Tusuádra vonatkozó részéből azt olvasom az „inquilinusok“ rovatában, hogy „Borbély György, Kelemen Péter és még 14 megnevezett egyén Kornis (?) Péter nótárius lakói“ ; ma pedig azt látom a tusnádi sessiók során, iiogv a tusnádi Kornis, később Macskási-telken a volt úrbéres Kelemen-család lakik ; miből nem nehéz következtetni, hogy Borbély András őse épen a Kelemen Péterrel egymás mellett lustrált Borbély György volt; s hogy ezek s az áltulok birt jószágok zsellérségek voltak, melyeket nehéz volt a tulajdonostól örökösön megváltani vagy megszerezni.
