Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1880

Ezen családi szerződés titkos pontjai látszatra mind a két dyuastia, valójában pedig a Habsburghoz érdekében hozattak, itt az a kérdés merül fel, hogy jogerővel birnak-e vagy nem? A fok- let egyszerű: nein. Nem pedig azért; mert Magyarország alkotmányos állam, s mint ilyennek sorsa felett nem dönthet egy-két dynasta. Ezt kimondotta Perényi Imre nádor, a nemzet nevében tiltakozván ilyen, alkotmányos jogainkat sértő határozatok ellen.

De a rendek tiltakozása ellenére is úgy tekintette Miksa és Ferdinánd említett családi szerződést, mint érvényest, s hogy az a nemzetre kötelező erővel bir.

De bármily eltérők is a vélemények és a Habsburgoknak bármennyire nincs igazok ha azt hiszik, hogy ez utolsó és e tekintetben legutolsó szerződés kötelezi a magyar nemzetet, mindenesetre kétségbe vonhatlan, hogy ez, a Habsburgoknak a viszonyok és körülmények kezükre játszván messze kiható fontossággal bir.

A mondottak után tehát láthatni, hogy mily hévvel küzdött úgy az egyik, mint a másik fél; az egyik szerződés alapján nyert jogának tettleges életbe léptetéséért, a másik megtámadott joga védelméért. S mig a Habsburgok több rendbeli szerződés által igyekeznek 1463-ban nyert, de a magyarok által Mátyás halála után számba sem vett örökösödési jogukat biztosítani; addig a nemzet 1498. és 1905. oly határozatok hozatalával akarja annak útját állani, mely kizár minden külföldit, mint idegent Magyarország trónjából. Csak az utolsó szerződés Miksa és Ulászló között az, mely ellen tiltakozott a nemzet, de melylyel szemben semmi- határozott intézkedést nem tett. Bár nem történt II. Lajos uralkodása alatt sem e tekintetben semmi, mégsem lehet azt mondani, hogy a Habsburgok örökösödése egyenesen ez által lépnék életbe; hanem annyit igen, hogy ez lett az egyik alap, melyen Ferdinánd főherczeg fellépik s a magyar nyemzetre több százados gyászt hozó mohácsi nap az, mely meggyengitvén a nemességet, lehetővé tette neki magyar trónra jutását.

l*ap András.