Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1880
'22 «lése, meri a nemzet nagytömege, miként előbb, úgy most sem járult a fentebb emlitett pont megerősítéséhez. Miksa érezte is ennek hiányát. Tett kísérletet erre vonatkozólag, de hasztalan. Midőn a nemzet most ismételten ellenszegült, minden oly nyomásnak, mely királyválasztási jogának megrontására irányult, nem mulasztotta cl egyszersmind haragját éreztetni Ulászlóval is, ki a baj legfőbb okozója. Nevezetesen, Ulászló fiát Lajost, ki még egy éves sem volt, meg akarja 1507-ben koronáztatni; de a rendek ezt neki nemcsak hogy meg nem engedték, hanem éles szemrehányásokat tettek a rákosi végzés megsértéséért, melyet a Habsburg örökösödésének múlt évben tanúsított elismerésével tett. Már a rákosi végzésnek csak most közelebbről lett kijátszása is elég ok volna arra, hogy Ulászló kérésének a nemzet ellenszegüljön; azonban volt más ok is t. i. nyomára jutottak a rendek annak, hogy Ulászló és Miksa között folynak a titkos alkudozások holmi házassági dolgokban és annak, hogy Ulászló halála után, gyermekeinek gyámja a császár lesz. A rendek a mellett hogy a királyt szándékával visszautasítják tiltakoznak bevessen az alkudozások és gyámság ellen, s Ulászló korlátozására felállítják a „tanácsról“ szóló, nevezetes törvényt. Hogy mindezt a nemzet az Ulászló által foreirozott Habsburgok örökösödése elleni gyűlöletből tette, azon nem lehet kételkednünk. Nem azért, mert már a következő évben, a mint magát le- hütötte a gyermek Lajos koronázási kezdéséhez sokkal szelidebb, mondhatni engedékenyebb hangon szólott. 1508-ban Rákoson országgyűlés tartatván, ennek tárgyai közt előfordult Lajos ügye is. Hosszas tanácskozás után a rendek beleegyeztek Lajos megkoronáztatásába a következő feltételek mellett: „Biztosítsa Ulászló a rendeket Lajos nevében, hogy ez a nemzet szabadságait és jogait sérthetetlenül fenn fogja tartani, nyilatkoztassa ki továbbá, hogy sem életében, sem halála után fiját Miksa vagy más külfejedelern gyámságába nem adja, ismerje el végre, hogy Lajos mikor nagykorúságra fog jutni személyesen is köteles fogadni, királyi hatalommal csak ezen eskü letétele után birandván.“ Ulászló május 2í)-én kiadott okmányában c feltételeket elfogadván, Lajos június 4-én Székesfehérvárott megkoronáztatott. És most, miután már Ulászló azon legfőbb óhaja, mely szerint még életében biztosítani akarta Lajosnak a koronát, teljesítve lett: