Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1880
11 — liat egy erélyes egyén királyija tételével: minden eszközt mozgásba hoztak arra nézve, hogy ez utóbbi eset semmikép se fordulhasson' elő. Ha az V. László és Mátyás halála után e tekintetben történteket egybevetjük, láthatjuk, hogy valamint akkor úgy most is nagy fontosságot tulajdonítanak az oligarchák a királyválasztásnak vagyis annak, hogy ki legyen önző czéljaiknak megfelelöleg királyivá. Habár a ezél egy, de törekvésük kiindulási pontján van mégis némi különbség; t. i. akkor, már meglévő hatalmuk megszilárdítása és biztosítása végett léptek fel az oligarchák a nemzet zömének, a nemességnek választottja Mátyás ellenében ; most pedig lenyomva tartott malmoknak és féktelenségüknek újból életbe léptetésére készültek minden oly egyén királylyá választását meggátolni, a kik- uek kormánya ezen igyekvéseiknek útját állhatná. Ennélfogva tehát, inig ott uralmuk megszilárdítása, addig itt összetört hatalmuk újból felépítése lebegett szemeik előtt. Ez azon ezé!, melyet az oligarchák egy perczig sem tévesztettek maguk elől, s melyet az által hittek legbiztosabban elérhetni, ha egy minden tekintetben tőlük függő egyént, vagyis — mint Báthory István mondd — olyat „kinek üstökét markukban tarthassák,“ tesznek királyukká. Mire a Mátyás özvegye, Beatrix által királyválasztás végett hirdetett országgyűlés határnapja 1490 május 17-ike elérkezett, az uralkodni vágyó főurak n. m. I)óczi Orbán egri püspök s nádori helytartó, Bakacs Tamás győri püspök, Bátorhy István erdélyi vajda, Szapolyai István ausztriai helytartó és szepesi gróf stb. nemcsak jelöltjük, Ulászlóval voltak tisztában, hanem azzal a tervvel is, hogy miként fogják őt királylyá tenni. Minthogy a többi trónkövetelőnek s ezek közül különösen Korvin Jánosnak a nemesség kiszámított részvéte következtében nagy pártja alakult, az oligárchák nem remélvén jelöltjük megválasztását máskép kivihetőnek, mesterfogásokhoz: nevezetesen a trónkövetelők igényeinek hosszadalmas vizsgálgatásához és midőn az e miatt türelmet veszített nemesség hazament ahoz, hogy a választás eldöntése Szapolyai Istvánra bizassék, folyamodtak. És az uraknak, miután Korvin János is beleegyezett abba, hogy a választás végleges megoldása mint legfőbb bíróra, Szapolyai István ausztriai főkapitányra bizassék, sikerüli Ulászlót királylyá tenni.