Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879
4 tudománykor a legrégibb; mert nemcsak hogy ez enged legmélyebben belliit,ölni a legrégibb fejlődése történetébe; hanem a mellett ez képes a legrégibb emlékeket felmutatni minden tudomány között; azért is jogos a név. midőn a csillagászatot a legöregebbnek nevezik. Itt én a legrégibb adatokból csak azokat hozom fel, a melyek a föld alakja- és nagyságára vonatkoznak ; összehasonlítva a fokonként haladt véleményeket a föld alakja- és nagyságáról; kimutatva azt is, hogy mai nap mily véleményben vagyunk a föld alakja- s nagyságáról, vagyis : milyen s mekkora tulajdonképen a mi földünk ? Igen régi adataink vannak arra nézve, hogy a földről, a különféle népek különböző véleménynyel bírtak. így a holdfogyatkozások előre való megjelölése, arra indít bennünket, hogy következtessünk, miszerint azon népeknek, a kiknél azt megjelölni tudták, a föld alakjáról is némi fogalommal kellett birniok. Már pedig a sinaiaknhX Tsong-Kang császár alatt 2155-ben Kr. sz. e. egy napfogyatkozást megfigyeltek, sőt Ili és IIo csillagászok (Gaubil: Iíis- toire de Gastronomie chinoise) ezen napfogyatkozást előre meg is jósolták ; tehát ez bizonyítéka annak, hogy ők a csillagászatot nein mint uj tant, hanem mint régit kezelték már ez időben is; s hogy különbséget tudtak tenni a csillag-idő és nap-idő között, arra enged következtetnünk, hogy ők a föld alakját ismerték; de hogy milyennek ismerték vagy vélték : arról feljegyzett adataink nincsenek. A sinaiaknál a clialdcusoJc és egyptomialc még előbb viszik csillagászati tudományuk kezdetét, a mit is saját szülöttüknek tartanak, tehát nekik is kellett a föld alakja- és nagyságáról fogalommal birniok. De különben is Egyptomban Dendera város mellett egy sziklába vágott templom van, melynek a mennyezetén fel van metszve a mythos s ott van, hogy az oroszlán viszi a nap szekerét a templomba. A kép szerint akkor a térítő az oroszlánban volt és igy az előnyomulásból azon számításra jutunk, hogy azon templom Kr. sz. e. 2000 évnél hamarább keletkezett. Lássuk röviden annak számítását. Az egész állatöv egy körben foglaltatik, azon körben, a melyet a nap látszatos mozgása után ekliptikának neveznek, a mely ekliptikán vannak a napéjegyenpoutok is. Azonban ezen napéjegyenpon- tok nincsenek egy állandó helyen, hanem változnak, vagyis előnyomulnak és pedig évenkint 50.1"cel. Tehát a nap útjában éven- kint az állatövi csillagok csoportjától 50.1''cd bátra marad.
