Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879

34

goTkodasból, — Imets igazgató tagja volt a székely közművelődési egylet csik-szeredai nagygyűlését rendező bizottságnak; magának az egyletnek pedig: A dórján Imre, Imets I'. Jákó, Lakatos Izra, Papp András és Szász Károly rendes, Imets pedig egyszersmind a csikmegyei egyleti választmánynak is tagja.

Imets és Adorján tagjai ns. Csikmegye törvényhatósági gyűlésének és az állandó választmánynak, melyeknek gyűlései hasonlólag részökre is teendőkkel és megbízatásokkal jártak. Imets mint alelnök, Lakatos I. mint pénztárnok, Glósz és Móricz mint választmányi tagok élénk részt vettek a csikszéki katli. tanít ó-egyesület gyűléseiben; a világi paptanárok hasonló buzgósággal meg szoktak jelenni a felcsik-espereskerületi k o- r o n a-g y ü 1 é s e k e n.

Imets F. Jákó igazgató Szabó István és Lakatos I. tanárok hozzájárulása mellett a lefolyt tanévben is vezette a helybeli meteorok állomás megszorító, mindennap hely- és időhöz kötő teendőit, az időjárási és növény-élettani észleleteket; az előbbieket már 9 év óta végezi. — A testület tagjai közül többen irodalmi munkálkodás jeleit is adják; így Szabó István több közleményt küldött a „Közművelődés“, „Religio“ és „Magy. Sion“ czimü folyóiratokba; Jakab Antal kidolgozta ezen Értesítő vezérértekezését (1. elől!); Imets történelmi felolvasása megjelent a Székely-egylet múlt évi Évkönyvében ; a sz.-Mihály-napkor felolvasott munkálat egy nagyobb műnek képezi előtnutatványát. Végre Móricz Gyula irodalmi és társadalmi működése részletesebben következő: A „K a t a 1 i n“ ünnepélyen felolvasott a „Barátságró 1“. (Megjelent a „Közművelődés“ ez évi folyamában.) Az „önképzőkör“- ben; „Az érzelem és átszellemülés költészetéről“. (Megjelent ugyanott.) „Garay ,Kont‘-jának szép tani értelmezés e“-ről; továbbá: „A régi Görögország összehasonlítása a mai (európai) Britanniával terület, víz- szintestagosultság, fekvés s ezzel összefüggőleg a világban való helyzet előnyössége tekintetében.“ Ezeken kívül társadalmi közleményeket küldött a „Kelet“-be.

B) Vallás-erkölcsi állapot, ünnepek, keggéleti tények.

Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy a vallás-erkölcsi nevelés fontos tárgyában a mi intézeti viszonyainkhoz bővebben alkalma/