Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879

billeti sugár, 111477 egy fok hossza), 6384502 meternek találtak, ős a déli szélesség 10 Ül' 1 "-nél Peruban 68.43332 méternek (mert 110382.180

r = --------------=6333332). Ezen számokból a föld főinéretei ki*

s

zámithatók lévén, találjuk, hogy a töld kisebb tengelye 13044536 méter s a nagyobb tengelye 13088308 méter a mely szerint a föld

lapultsága = —(Mivel föld lapultsága alatt értjük azon számot. a melyet nyerünk, ha a föld nagyobb tengelyéből a kisebb tengelyt levonjuk és a nyert számot elosztjuk a nagyobb tengely

érték számával. így:

13088308—13044556

13088308

43752 1 \

13088308 209 /'

Vagyis az egyenlítő tengelye és a sarki tengely közötti különbség az egyenlítő tengelyének 299-edik része.

Szintén fokmérésekből az angolok keleti indiában a 22° 36' 32" s'zélessségi fok alatt egy fok hosszát 110668 méternek; s a franeziák később Frankhonban a 46" 8' 6" szélesség alatt egy fok hosszát 111143 méternek, s az angolok később Angliában'az 52° 2' 20" szélesség alatt egy fok hosszát 111224 méternek találták stb.

Mindezen számok oda mutatnak, hogy a fokok értéke, az egyenlitőtől a sarkok felé a szélesség növekedtével növekedik; a mi bizonyítéka annak, hogy a föld a sarkoknál összenyomott, az egyenlítőn pedig kidudorodott. De hogy a görbületi sugár értéke is az egyenlítő közelében kisebb, mint a sarkok felé, az is bizonyítéka annak, hogy a föld csakugyan belapult a sarkoknál.

Míg a föld lapultságát a fokmérések alapján -nek találtuk, addig az inga kísérletei után nyert számok attól némileg elütök. így Réssel számítása szerint (mivel szerinte a földsphäroid nagy tengelye 12754704 méter és a kis tengelye 12712158 méter,

12754794—12711158 42636

12754704 ~ 12754704

^ . Mások más értékeket nyertek, igy: Schmidt-——, Airy

290

*>M9 ) a föl(l IaPultsá8a

'limi’/l f.____

2

88

•Tjgjp Baily -öjájp Borcnius —Clarké-^ - és Fischer Fü- löp . Ezek szerint a földnek lapultsága vagyis alakja s továbbá a főmérctei meghatároztatváii, azokból a föld felülete és