Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1879
f) A többi égitestek mind gömb alakúak; földünk pedig épen ugyanazon törvényeknek hódol, mint a többi égi testek s igy semmi ok sincs reá, miért képezne éppen a föld kivételt stb. Azonban, hogy a föld nem teljes gömb, azt a tudomány szintén kiderítette. Hogy kerülékded alakú, bizonyítják: 1. A másodpereznyi ingával tett kísérletek a föld különböző szélességi fokain. Egy és ugyanazon hosszúságú inga lengési ideje csakis a nehézségi erőtől függ, mely a föld közepében rejlik. Minthogy azonban egy és ugyanazon hosszúságú inga az egyenlítőnél lassabban leng, mig a sarkok felé gyorsabban, azt következtetjük, hogy a sarkoknál be van lapulva, a mint kell is hogy legyen; mivel a föld hajdan hig állományú volt, mit a tudomány szintén kiderített, s mint ilyen, a központfutó erő törvényénél fogva, csakugyan a sarkon be kellett, hogy lapuljon. Minthogy a forgásban levő lágy testek azon része, mely a forgási tengelytől távolabb van, jobban távozik a középpontól, mint az, a melyik közelebb van; azért a földnél is igy kellett lenni, t. i. a sarkokon be kellett lapulni s az egyenlítőn kidomborodni. 2. A föld kerülékded alakját bizonyítják a már többször tett fokmérések. így már említettem, hogy Erathostenes (250. Kr. e.) a föld nagyságát a fokmérésből igyekezett meghatározni. 0 Siene és Alexandria városok közötti tért mérte meg. (Alexandria fekszik a földr. hosszúság 47° 32' 35" és a földr. szélesség 31° 12' 53"). Az ő meghatározása szerint a föld egy fokának hossza 60830 toise, (1 toise = P949036 meter s megfordítva 1 meter = 0'513074 toise), a mi a valódinál körülbelül 3770 toise-szal több. Utánna Posidonius a föld egy fok hosszának meghatározására Alexandria és Rhodus közötti tért mérte meg, a mely mérték roszabb vala az Erathostenesénéi: Snellius (1615) Németalföldön szintén fokmérés utján; de az eddigiektől eltérőleg a háromszögelési módszer szerint 55072 toise-nak találta a föld kerülete egy fokának hosz- szát, a mi 1990 toise-szal kevesebb a valódinál. Snellius (1616) még egyszer jégen tett egy mérést, de ekkor sem találta el a valódit; mig utána egy unokája 57033 toise-nak találta, a mi a valódihoz már közel áll. Ivhalif Al-Mommn még Snellius előtt (827. Kr. u.) egy fokot méretett meg a Singar sivatagon, a mi szintén nem vala pontos a föld egy fokának meghatározására.
