Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1875
9 testületek vagy egyes tanférfiak tanítási módszeréről s nevelési eljárásáról koczkáztatbatnának. Ennélfogva én sem érzem magamat indíttatva tanártársaim által követett módszerekre nézve nyilatkozni ; csak azt fejezem ki, hogy az oktatás módszereire vonatkozó közelebbi kormányi intézkedéseknek ugyancsak nincsen meg azon látszólagos sikere, melyet azoktól az intézők talán megvártak \o’na. De lássuk az intézkedéseket. Már 1866-ban püspök ur öexcja az „0 rganisatious E n t w u r f“ némely §$-ait értelmezőleg oly érdemleges utasításokat méltóztatótt volt közölni, melyek a tanári értekezletek megtartásának és jegyzőkönyvek vezetésének rendjére ugv, valamint a tanítás módszerére igen alkalmas zsinórmértékül szolgálhattak. Alig is lehet elhallgatni itt azon szerény észrevételt, miszerint az említett Entwurfnak egy a magyar viszonyokat szemelőtt tartó átfordításával, különösen pedig a tárgyak kezelésére nézve annak „Függeléke“ szemelőtt tartásával talán rövidebb utón és biztosabban lehetett volna érvényesíteni azon tanulmányi és nevelési czélokat, melyek felé az újabb tanügyi kísérletek is irányozvák. így látjuk, hogy mig pl. egy ideig az érettségi vizsgálatok mellőzésének szándékával foglalkoztak, addig mai napság azokat a reáliskolákba is be kezdik venni. Azonban igen korszerű volt a közelebbi tiz év alatt ama német rendtartás szabványaitól eltérni. E helyett 1809. elején következett a magyar „Gymuasiumi rendtartás és fegyelem“ elrendelése (6020. miuiszt. sz. a.), mely, miután a másik immár mellőztetek, szükséges támasz és irányul szolgál vala az innen-tul nagyon megingatott és habozóvá vált tanrendszerben az igazgatók és tanár-testületek eljárásainál. Fontos kormányi intézkedésnek látszott 1872. év végén az, hogy a tanári értekezletek újabb tárgyául az egyes tárgyak módszertani kezelését illető eszmecserék tűzettek ki. (3476. és 3553 p. sz.) Az ezen rendeletek következtében megtartott módszertani értekezleteknél azon tapasztalat nyilvánult, hogy egyik tanárnak e tárgyú nyilatkozataihoz igen kényes lön a másik, vagy harmadiknak hozzászoknia; igy történt aztán, hogy kellemetlen személyi súrlódások kikeriilhetcse végett meglazult a tárgy iránti kölcsönös érdeklődés; valamint nálunk, úgy egyebütt is az értekezletek szárazokká, a jegyzőkönyvek egyhangúakká és szellemtelenekké váltak. A felsőbb tauhatóságok sem reflectáltak semmit a pontosan felküldött jegyzőkönyvekre ; mig végre két év múlva a csik-somlyói tanár-testület e
