Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

"Mert éheztem és ennem adtatok..." (Mát.25:35.)

Az elmúlt télen egy nap szabadságot kellett egyszer kivennem, mert a kisfiam influenzával megbetegedett. Mikor a kisgyerek az orvosságtól elaludt, gondoltam hozzálátok a már régóta esedékes takarításhoz. A konyha felmosása közben el kellett mozdítanom egy kisszekrényt, hogy mögé férhessek. Észrevettem, hogy egy szépen összehajtogatott barna zacskó csúszott le a szekrény mögé. Egy élelmiszer jegyzék volt hozzáerősítve. Fölötte nagy betűkkel ez állt SÜRGŐS. Alatta pedig az előbbi Jézusi intés: "Mert éheztem és ennem adtatok...".

A zacskót annak idején az egyházunk szegénymissziójától kaptam, azzal, hogy élelmiszerrel töltsem meg. Lelkiismeretfurdalást éreztem, amikor a pókhálót törölgettem róla. Vajon mióta porosodott már itt a zacskó, a szekrény mögött? Talán egy egész családnak nem volt mit ennie az én hanyagságom miatt. Isten az egyszerű házimunkát használta fel arra, hogy a hibámra és elmulasztott kötelességemre figyelmeztessen.

IMÁDKOZZUNK: Uram, kérlek, ne engedd, hogy megfeledkezzem a felebarátom iránti kötelességemről, a segítő szeretetről. Jézus nevében kérlek, Ámen.- Ahogy Isten mindig a szeme előtt tartja a mi szükségeinket, úgy mi se feledkezzünk meg ínségben lévő embertársainkról.-Weekley Mays Cheryl (Georgia)

VASÁRNAP, JANUÁR 6. - Olvassuk: Zsid.l3:15-16.

8