Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

SZERDA, FEBRUÁR 6. - Olvassuk: Jakab 1:22-25.

"Kérjetek és adatik néktek keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek.” (Mát. 7:7.)

Már a kocsiba készültem beülni, hogy a templomba menjek, amikor a telefon csöngött. Ebben az időben én voltam a kisvárosban az egyetlen gyermekorvos. Haboztam egy pillanatig. - Én most templomba szeretnék menni, - mondtam magamban. - De mi értelme van a templombamenetelnek, ha a saját életemben nem alkalmazom az Úr igéjét? Visszamentem a házba és felemeltem a kagylót. Egy asszony hangja szólalt meg. Kéthetes kisbabája az utolsó órákban alig evett, a betegség minden látható jele nélkül. Istentisztelet helyett azonnal az ügyeletre siettem. Alig tíz perccel azután, hogy behoztuk, a pici lányka megszűnt lélegezni, minden előzetes tünet nélkül. Azonnal mesterséges lélegeztető gépre tettük. Később a legközelebbi gyermekkórházba szállítottuk el helikopteren, ahol a tüdőgyulladásából teljesen felgyógyult.

Láttam, hogy hosszas habozásom a kisbaba életébe kerülhetett volna. Talán a mennyei Atya figyelmeztette az édesanyát, hogy amint gyanúja támadt a kisbaba egészségi állapota felől, azonnal engem hívott. Jézus határozottan mondja, hogy kérni és keresni kell Isten kegyelmét, zörgetni az ajtaján, hogy megtaláljuk az ő irányítását az életünk minden lépésében. De cselekednünk is kell az ő rendelkezései szerint, azért hogy életünk naponkénti eseményeiben az ő tanácsa szerint döntve az örökkévalóság felé meneteljünk.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, köszönjük, hogy minden nap odafordulhatunk hozzád és kereshetjük a tanácsodat.- Az alkalmazott keresztyénség nem talmi arany. -39 Laasiter Hal (Kentucky)