Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

KEDD, JANUÁRI. ■ Olvassuk; Zsoltárok3:41-10.

"Az Úr az én idvcsségcm, az én kősziklám. Őbenne bízom. Az én paizsom, idvességem szarva, menedékem." (Zsolt. 18:3.)

Az Újév csak pár órája kezdődött. Arról a Zsoltárról gondolkodtam, amelyet évekkel ezelőtt tanulmányoztam (Zsolt. 183.). Mindenható vagy, aki a vihart lecsendesíted. Mindenütt jelenvaló vagy, előttem jársz magasságokban, szakadékokban. Örökkévaló vagy. Magadhoz fogadod majd bűntől megváltott testemből kiszabadult lelkemet. Teljes szeretet vagy mindenben. Életem minden eseményében. Még a legkedvezőtlenebb, legfájdalmasabb történésekben is ott rejtőzik szereteted. Nyugtalan gondolataim Benned csitulnak el. Ingadozó, megszomorodott szívemnek Te vagy békessége, erőssége. Törhetetlen bizonyossággal, hittel mondom már: Te vagy menedékem, védőm a gonosz ellen, idvességem. Derűs arccal, csendes nyugalommal megyek rendelt utamon, bármit hozna is az új esztendő. Csak egy dolgot kívánok felettébb, azt, hogy az egész évben szoros közelségben maradhassak Veled. "Istenem vagy", ez egyetlen szóban minden gazdagságom, kincsem benne van. "Kősziklám", mely mozdíthatatlan. Bízhatom. "Üdvösségem", amit senki el nem vehet. Kitől, mitől féljek hát?

IMÁDKOZZUNK: Szent Isten, köszönöm mérhetetlen szeretetedet, melyben mindig reménységgel lehetek üdvöm felől. Amen.- Isten előttem, mögöttem, mellettem, alattam, felettem. Szeretete, jósága körülvesz. -Angiolina Montaldo (Olaszország)

3