Csendes Percek, 1991 (39. évfolyam, 1-5. szám)

1991-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, FEBRUÁR 4. - Olvassuk; Efézus 31:4-21.

"Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük, vagy elgondoljuk... Annak legyen dicsőség..." (Ef.3:20-21)

Csak nemrégen történt, hogy a fenti íge hatására sikerült kimenekülnöm egy súlyos depresszióból és visszanyerni megrendült önbizalmam. Egy misszionárius barátom elmondta nekem, hogy a fenti íge volt napi vezérfonala, így én is gyakran ismételgettem a fenti szavakat, bár nem fogtam fel teljesen az értelmüket.

Két éven át szenvedtem együtt lelkileg férjemmel, akinek Alzheimer kórja volt. Közvetlenül férjem halála után anyámat öregek otthonába kellett elhelyeznem. Lelkileg, testileg, érzelmileg teljesen ki voltam merülve. Ebben a lelkiállapotban kellett először életemben megtanulni azt, hogy egyedül éljek. Minden nap imádkoztam segítségért és vezetésért, és egyszer csak megértettem a fenti íge értelmét. És most, az Úr Jézus segítségével átvergődtem a hosszú, sötét napokon. Tudom, hogy Ő naponta erősíteni fog és meg fogja mutatni az utat, hogyan cselekedjem az Ő akaratát. Sőt, még ennél is többre juttat: az Ó imádatára, ami magasabb szolgálat az imádkozásnál is. A legmagasabb cél és a legteljesebb felelet az imádságunkra, ha egész életünk az Ő dicsőségét zengi.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei, Édes Atyánk, köszönjük, hogy kinyúlsz felénk és a Te erődből adsz nekünk. Jézus nevében imádkozunk. Ámen.- Isten hatalmas ereje benned és bennem van.JerryBurford (Texas)

37