Csendes Percek, 1989 (37. évfolyam, 6. szám)

1989-11-01 / 6. szám

KEDD, NOVEMBER 21. — Olvassuk: Máté 18:1-4.

„És egy kis gyermek őrzi azokat.” (Ézs. 11:6)

Jan, a fiam csak hat éves. De ismeri már a világot, és sokszor beszél nekem kis élete félelmeiről és aggodalmairól. Legutóbb egyik aggodalma az volt, hogy soha nem fog kinőni az ő „nagy foga”. Néha attól is fél, hogy egy nukleáris háborúban fog meghalni.

Némely aggodalmát könnyű eloszlatni. Másokat, mint például a nukleáris háborút, már sokkal nehezebb. Ettől én is ugyanúgy félek, mint ő. Ugyanolyan tehetetlennek, ugyanolyan kicsinek érzem magamt. Amikor egy-egy ilyen nagy félelemmel kell szembenézni, megtanultam, hogy Jannal együtt Istennél keressek menedéket. Minden este együtt imádkozunk Jan csendes álmáért és növekedéséért.

Jan számára nagyon fontosak lettek ezek az esti imádkozások. Mindig vigyáz arra, hogy a lefekvés, mosakodás egyéb esti rutinból az imádság soha ki ne maradjon. Engemet is megerősít, ahogy látom a kisgyerek elszántságát és következetességét. Én magam is sokat tanulok imádságainak egyszerű szavaiból és túláradó bizalmából. Nem szégyenli, hogy fél, egész kis szívét kitárja Isten előtt. Meg vagyok győződve arról, hogy kis kora ellenére is érti már, hogy mennyi mindenben egyedül Istentől függ az élete. Az Ézsaiás jövendölte boldog messiási kor még nincsen itt, de aki hit által a feltámadott Jézus Krisztusban él, akié minden hatalom menynyen és földön, „ha félnie kellene is" — hiszen ijesztő világ veszi körül — nem fél, Őbenne békessége van.

IMÁDKOZZUNK: Drága Istenem, kérlek, mutasd meg, hogy tudok teljes szívemmel bízni Benned, nem szégyellve a gyengeségemet és tőled való függőségemet. Ámen.

— Szeretném egész szívemet kitárni Isten előtt. —

Coleen Tyler Dorman (Illinois)

23