Csendes Percek, 1988 (36. évfolyam, 2-3. szám)

1988-05-01 / 3. szám

CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 19. — Olvassuk: Kol. 2:6-10.

„Ti is őbenne jutottatok el az élet teljességére, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.” (Kol. 2:10)

Egész életemben tökéletességre törekedtem. Ezt a vallomást is vonakodva teszem meg, mivel a magamfajta embernek ilyen gyengeséget elismerni is nehéz.

Amikor azonban olvasom a Bibliát, azt találom, hogy Isten az ilyen nem-tökéletes, átlagembereket is, mint jómagam, belefoglalt az ő szentírásbeli üzenetébe. Sőt még központi szerepet is juttatott az ilyeneknek. Mózestől és Dávidtól kezdve, el egészen Péter és Pál apostolokig, a Biblia telve van mindennapi emberek történeteivel, akiket Isten valami különleges célra választott ki Önmagának.

Én sem különbözöm azoktól. És egyetlen keresztyén ember sem különbözik. Az az egy, aki e földön járt és tökéletes volt, az Úr Jézus Krisztus. Ezért kell minden fogyatékosságunk közepette fölnéznünk Krisztusra. Soha sem leszünk tökéletesek, mint ő, de törekszünk arra, hogy hasonlítsunk Reá. Ilyen értelemben mondja a Hegyi Beszédben: „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes." A hivő ember Krisztust öltözi fel s Őbenne a mennyei Atya bennünket tökéletesekként lát és elfogad. Hitünk által Krisztus kereszthaláláért múltunk egész bűn-rekordját eltörli, napi életgyakorlatunkat Őbenne szemlélve tökéletesnek fogadja. Szentlelke és az Ige igazsága tisztára mos. És végül mint tökéleteseket, az élet teljességére eljutottakat visz Atyánk örök hazánkba.

IMÁDKOZZUNK: Drága Mennyei Atyám! Segíts engem abban, hogy meglássam: Krisztusban én is tökéletes vagyok. Ámen.

— Isten arra hív bennünket, hogy mindenkor készek legyünk az Ő szolgálatára. —

Gunter József (Florida, USA)

21