Csendes Percek, 1986 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1986-01-01 / 1. szám

„Ne emlékezzetek a régiekről és az előbbiekről ne gondolkodjatok.” (Ézsaiás 43:18)

Férjem, Larry és én nemrégen levelet kaptunk egyetemen tanuló leányunktól, melyben ezt írja: Az udvarlómtól szekfűt kaptam a táncra. Természetes, hogy lepréseltem a tánc után, mivel ez az első virág, melyet kaptam egy fiatalembertől. De most van egy kérdésem: mit tud az ember egy halott lapos virággal kezdeni?” Mulattunk a levélen, de később elgondolkoztam azon, hogy milyen „halott, lapos” dolgok vannak az én életemben is: megrögzött viselkedés, mely nem tükrözi Isten szeretetét. Régi szokások, melyeket fel kellene adni. Larry és én például vitázunk, előhozunk a múltból régi sérelmeket, melyek régen feledésbe kellett volna menjenek. A sok bántódásra is gondoltam, melyet olyan gondosan elraktároztunk emlékezetünkben. Bizony ezek „halott”, az igazi életet gátló dolgok. Nincsen értelem bennük, nem visznek előre.

Az Ige arra tanít, hogy ne emlékezzünk a régiekről. Úgy gondolom, hogy ez jó tanács, kiváltképpen, mikor azok másokkal kapcsolatos fájó emlékek. A hívő ember neki dől a jövőnek s nem a múlt kibáin siránkozik. Az Ige azt is mondja, hogy Isten mindent újjá tesz. Talán itt az ideje, hogy kidobjam az ócska haszontalan dolgokat az életemből, lelki nagytakarítást végezzek. Isten segítségével ebben az új esztendőben meg is fogom tenni.

IMÁDKOZZUNK: Tisztíts meg Istenem minden idejétmúlt gondolattól és térítsd figyelmemet a friss, derűs jövő felé. A Jézus nevében, Ámen.

— Isten újjá tudja formálni életemet! —

Harrah Madge (New Mexico)

PÉNTEK, JANUAR 17. — Olvassuk: Je.21:1-7.

19