Csendes Percek, 1985 (33. évfolyam, 2-6. szám)

1985-03-01 / 2. szám

VASÁRNAP, MÁRCIUS 24.— Olvassuk: Máté 16:21-26

„Ekkor így szólt Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét és kövessen engem.” (Máté 16:24)

Egy nagy fakereszt függ templomunk falán, amely jelképezi keresztyén tanításunk központi igazságát és ez a fenti versben van összefoglalva.

A kereszt, a gonosztevők akasztófája, mely megaláztatást és szenvedést jelent, megszenteltetett Jézus halála által, és a szeretet jelévé változott követői között. Ma gyakori díszítő eleme templomainknak, bibliáknak, énekeskönyveknek, egyebeknek. Keresztyének, sőt még nem keresztyének is viselik mint mély hitük kijelentését vagy mint szerencsét hozó amuletet. A kereszt népszerűsége talán azért olyan elterjedt, mert elvesztette az önfeláldozás szimbólumát.

Jézus a kereszt teljes értelmét fejezte ki életével és halálával. Engedelmességből Atyja akaratának, és szerető gondoskodásból irántunk ment Jézus a keresztre: megváltani bűntől és haláltól. Ezáltal a kereszt minket is arra hív: hagyjuk magunk mögött önző szándékainkat és ajánljuk magunkat Istennek — az Ő országáért való munkálkodásra. Higyjük el, hogy érdemes lemondani Jézusunkért mindenről, ami Őtőle elválaszthatta volna a szívünket. Örökkévalóságot ígér Ő az önmagukat megtagadóknak.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, hitből közeledünk kereszted alá: segítsél, hogy őszintén bánjuk meg bűneinket: hogy elfogadjuk megbocsátásodat: hogy életünket kezeidbe tegyük: hogy mások javára szolgálhasson életünk. Ámen.

— Mit jelent a kereszt napi életemben, határozataimban? — Harry Moore (Auckland, N.Zealand)

26