Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-05-01 / 3. szám

PÉNTEK, MÁJUS 18. — Olv.: Csel.l4:21-28. „Mindenkor örüljetek, szüntelen imádkozzatok, min­denben hálákat adjatok.” (I.Thess. 5:16-18) A klasszikus zenét kedvelő emberek nagy része ismerős a kiváló cseh zeneszerző, Dvorak Antal szerzeményei­vel. Az Új Világból című 9. szimfóniája egyike a legis­mertebbeknek. Nemrégen egy rádió bemondótól meg­tudtam, hogy Dvorak minden befejezett műve után oda­írta: „Hála legyen érte Istennek.” Nekünk is el kellene mondani ezt egy-egy keresztyéni felebaráti szolgálat elvégzése után; az év végén: egy ne­héz feladat befejezésekor; valójában minden este! Ne­künk keresztyéneknek nem szabad dicsekednünk azzal, hogy mit végeztünk, hogy Isten nélkül semmi igazán jót nem tehetünk és hálát kell adnunk Neki azért az erőért és kegyelemért, amellyel életünket fenntartotta. Mikor Pál és Barnabás visszatértek nagy missziói út­­jukról, összegyűjtötték a keresztyéneket Antióchiában és beszámoltak nekik arról, hogy milyen nagy dolgokat cse­lekedett Isten általuk. Elmondták, hogyan nyitotta meg Isten az utat ahhoz, hogy a pogányok is higyjenek. ők is így fejezték be jelentésüket: „Hála legyen érte Isten­nek.” IMÁDKOZZUNK: Köszönjük, Istenünk, hogy alkalmat adsz a Neked való szolgálatra. Segíts, hogy mindig Ne­ked adjunk hálát és dicséretet azért, amit el tudtunk vé­gezni. A Jézus nevében, Ámen. — Isten nélkül semmi igazán jót nem tehetünk. — Mc.Millan J. Vilmos (Sydney, Ausztrália) 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom