Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, FEBRUÁR 12. — Olvassuk: Máté 21:33-43 „Egyébként pedig, Testvéreim, ami igaz, ami tisztes­séges, ami igazságos, ami tiszta, ami kedves, ami jó­hírű... ezekről gondolkodjatok.” (Fii.4:8) Egy újságcikk szerint egy tisztviselő titkárának azt az utasítást adta, hogy változtasson meg egy bizonyos pénzügyi rekordot. Mikor a titkár visszautasította ezt, a főnöke csodálkozva kérdezte: „Nem hazudott ön még soha?” A becsületesség köz- és magánéletben sok ember számára elavult erény, elmúlt idők erkölcsi maradvá­nya. A becsületességnek, mint egy csillogó gyémánt­nak, több arculata van: Beszél, ha a hallgatás megté­vesztő lenne; pontosan adja elő a helyzetet a társalkodás folyamán; őszintén törekszik egy talált dolgot visszajut­tatni igazi tulajdonosának, stb. Megindult szívvel olvastam egy keményen dolgozó sze­gény egyiptomi ember történetét. Sok-sok órát tölt Kairó szeméttelepén, hogy felesége és gyermekei számára a megélhetést biztosítsa. Gyakran nem keres többet 50 centnél egy nap. Ez az ember egy nap csaknem 2000 dollár értékű aranyórát talált, de visszajuttatta tulaj­donosának. Miért? Mert hív keresztyén, aki hiszi, hogy becstelenség olyan dolgot birtokolni, ami nem az övé. — Ha az ilyenfajta becsületesség nincs meg az életünkben, bár keresztyének vagyunk, jól tesszük, ha újra megvizs­gáljuk Jézushoz való viszonyunkat. Emlékezz, Ő az Igaz­ság. Ha követjük az Úr Jézust, „ami igaz, ami tisztes­séges, ami tiszta, kedves, jóhírű, az kell, hogy betöltsön. IMÁDKOZZUNK: Istenem, add kegyelmed, hogy az élet nagy munkamezején becsületesen tervezzek és dol­gozzam. Ámen. — Sok ember csak azért becsületes, mert nem volt jó alkalma lopni. — Marjorie Stodola (Iowa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom