Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-07-01 / 4. szám

„Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek.” (János 14:2)

Udvari járdánk cementjében négy kéznyomot hagyott a család, aki a házunkat építette. Nevük kezdőbetűit és a keltezést is belevésték teljesítményük ünnepléseként, — otthont alapítottak.

Amikor azokat a kezeket keltezéssel látták el, a mi családunk más városban élt, másféle életet. Bizonyos értelemben azonban a ház a mi számunkra is készült.

Ennek a háznak a mérete és beosztása éppen megfelel a mi családunknak, — tizenéveseinknek, kedvteléseinknek, látogató barátainknak — és ennek az írónak, a kert is termelésünknek. A déli és keleti ablakok keretet képeznek kedvelt hegyeinknek és a nap sugarait melegítésünkre fordítják még a tél zord hidegében is. Állatainknak bő területük és vidéki elhelyezésük van. Az előző család ismeretlenül tökéletes helyet készített számunkra. Ránéztem újból a kéznyomokra és hálát éreztem.

A mi Urunk is helyet készít nekünk. Sajnos, az élet „mindennapjai” közepette erre alig gondolunk. Az ő országában készen van a helyünk és az tökéletesen megfelel nekünk. Ezt Isten ígérte meg és én hálás vagyok érte. És nemcsak megfelel: földöntúli, elképzelhetetlen gyönyört, boldogságot ad. Az igazi üdv ott vár reánk.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, köszönjük a szeretetet, amely ismer minket és tökéletes helyet készített nekünk. Köszönjük a békét, amit a szeretet ad. Amen.

— Jövőnk az Isten kezében van. —

Wynne Gillis (MOntanal

CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 9. — Olvassuk: Ján. 14:1-6

42