Csendes Percek, 1984 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1984-05-01 / 3. szám

PÉNTEK, JÚNIUS 22. — Olvassuk: Máté 7:7-12. Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zör­gessetek és ajtót nyitnak nektek.” (Máté 7:7) Mind több és több a „kiégett”, idegkimerülésben szen­vedő ember. Egy kiégett élet nagyon kicsit vagy semmit sem tud adni másoknak. Akik kimerültek, azok fáradtak, kiaszottak és képtelenek többet csinálni, mint az előírt munkájuk. Lelkesedésük kiszáradt, társaséletük elha­nyagolt. Tudom, mit jelent ez, mert magam is kimerült vagyok néha abban a munkában, amit mint szociális munkás végzek. Nem tudom a figyelmemet összponto­sítani, üres vagyok, s tülságos teher számomra a gyer­mek, aki több figyelmet érdemelne. Miért? Miért van ez az állapot sokakban? Számomra a felelet világos. Nem figyeltem Jézus taní­tására: kérjetek... keressetek... zörgessetek, ő azt mondta, ajtó nyílik, találunk és adatik nekünk. Jézus azt akarja, hogy adjunk és vegyünk, legyünk frissek a kérés­re és keressük Isten erejét és szeretetét. Ezt akkor tesz­­szük, ha másokat kérünk arra, hogy fogadják el a mi sze­­retetünket és figyelmességünket. Tegyünk félre minden félelmet, csak legyünk mi szeretetteljesek és figyelme­sek. Isten szeretetének jó híre így mindenkié lesz körü­löttünk. IMÁDKOZZUNK: Életnek adója, Urunk, Istenünk, se­gíts minket abban, hogy kérjük bátran a szeretet aján­dékát, — és adjuk készségesen. Te tudod, Urunk, mire van szükségünk. Taníts meg minket arra, hogy ezeket bátran kérjük tőled. A Jézus nevében. Ámen. — Isten életet akar nekünk adni. — Gustafson Márk (Massachusetts) 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom