Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Keresztelő János félelem nélkül hirdeti az Úr érkezésének közeledtét. De minden igazságos ok nélkül börtönben találja magát. Tévedett volna? Jézus valóban a Krisztus, vagy az Egyetlen Megígért még ezután jön? János tanítványai hozták Jánoshoz Jézus megbizonyító szavait „Menjetek el, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: „Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel és a szegényeknek az evangélium hirdettetik."

Ugyanúgy, mint János, mi is sokszor kétséges gondolataink börtönében találjuk magunkat. Karácsony karácsony után jön és megy. A díszek már régen hervadtak. A gyermekek civakodnak, új játékaikat már régen elfelejtették. Megérte karácsony azt a sok bajoskodást? S vajon végül is az a gyermek a bölcsőben valóban a Megígért Egyetlen volt?

Századokon át Jézus szava tisztán zeng: ..Menjetek... és mondjátok el mind azt, amit láttatok és hallottatok.” Mi megbizonyosodtunk, hogy Krisztus jelen van és munkálkodik. Mi biztosan tudjuk, hogy bármit is hoz a holnap. életünk Megváltónk kezében van. aki életünk útján jön velünk. Van mit mondanunk Róla.

IMÁDKOZZUNK: Uram, szabadíts meg minket minden kétségtől és aggodalomtól és légy a mi áldott bizonyosságunk. Ámen.

— Bolond dolog elsorvadni saját gondolataink börtönében. —

Clark Loraine (Indiana)

VASÁRNAP, JANUÁR 2. — Olvassuk: Luk. 7:18-23.

Jézus így válaszolt nékik: „...boldog az, aki nem botránkozik meg énbennem.” (Luk. 7:23)

4