Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

KEDD FEBRUA ,,Jézus pedig mondta néki: Ember, ki tett engem köz­ietek bíróvá vagy osztóvá?” (Luk. 12:14) Jézus ezeket a szavakat egy elégedetlen örökösnek mondta, aki egy örökösödési vitában döntő bírónak kér­te Őt. Jézus nem cselekedte, amit az illető akart. Látta, hogy ennek az embernek mélyebb szükséglete van, mint csupán egy örökösödési vita elrendezése. Látta, hogy kapzsiság, irigység mozgatja, s hogy ettől kell szabadul­nia. Jézus válasza valószínűleg zavarba hozta, sőt fel­mérgesítette ezt az embert. De Jézus nem volt hajlandó szimpatizálni vele. Inkább belső látásra, önbirálatra akarta késztetni. Valljuk meg, hogy mi is nehéznek találjuk ezt a jézusi magatartást az emberek felé. Hasonló helyzetekben szí­vesebben vagyunk szimpatizálók, hogy aki hozzánk jön segítésért (ha bűzlik is valami) szeressen minket, meg hogy mint nemes, érdemes emberekről gondolkodjon ró­lunk. — Jézus sokkal jobban törődött ennek az embernek a lelki ápllapotával, mint azzal, hogy esetleg a panasz­kodó nemtetszését vonja magára. Jézus az igaz szeretet szavaival akart segíteni. Segíteni, hogy ez az ember meg­szabaduljon láncaitól, melyet saját kapzsiságából ková­csolt. Többet akart tenni, mint csupán megoldását egy jelenlevő problémának. Az igazságra akarta a hozzá­­mentnek szemét megnyitni, hogy az igazság szabaddá tegye bűnétől. Velünk is ezt akarja ma is. IMÁDKOZZUNK: Istenem, Te vagy a békesség, egyez­ség szerzője. Adj bátorságot, hogy becsületesek legyünk másokkal az igazj, tartós béke megtalálásáért. Ámen. — Az igaz barátnak gondja van rá, hogy az igazság jusson el barátjához. — Dennis L. Baker (California) 3 4-Olvassuk: Luk. 12:13-21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom