Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-07-01 / 4. szám

VASÁRNAP, JÚLIUS 17. — Olvassuk: Ézs. 55. „Hallgassatok, hallgassatok reám. hogy jót egyetek.” (Ézs.55:2) Még a gazdag, gazdaságilag fejlett országokban is van­nak milliók, akik „nem jót” esznek, helytelenül táplál­koznak. Pedig a drága s ugyanakkor kevés tápláló ér­tékkel bíró termékek veszedelmesek az emberi életre.. De van valami, ami még veszélyesebb: a rossz lelki táp­lálék. Sokan élnek az Isten nélküli humánizmus diétá­ján, magukévátéve egy élet filozófiát, amely arra tanít­ja őket. hogy csak önző vágyaik kielégítéséért éljenek; legyen az hírnév, szerencsehajhászás, vagy testi óhajok. Lelki táplálékul ez a világi étkezés semmit sem ajánl. A humánizmus nem ad erőt az élet megpróbáltatásai­val való szembenézésre és nem ad reményt az örökélet­re. Az embereket érzéketlenné teszi kétségbeejtő hely­zeteikre, és meggyorsítja léptüket az örök halál felé. — Ézsaiás az étel, ital képét használja, mikor hívja Izra­elt az Isten által kegyelemből felajánlott üdvösségben. Dorgálja népét, hogy pénzét költi, fárad, hogy olyan dol­gokat kapjon, ami nem elégíti ki. Buzdítja őket, hogy igyák az élő vizet, és egyék azt a kenyeret, amit Isten ajánl mindenkinek, aki hit által segítségül hívja Őt. — Testvérem, a világ olyan lelki eleséget kínál, amely nem látja el legmélyebb szükségedet. De Krisztus magát ajánlja. Ha elfogadod, megmentettél az örökéletre. Ho­gyan? Elismerve nagy szükségedet és bízva Őbenne. Tedd még ma! IMÁDKOZZUNK: Drága Urunk, törd meg az élet ke­nyerét nekem is. Kereslek. Lelkem Téged áhít, óh élő Ige. Ámen. — Csak az élet kenyere elégítheti ki az ember lelki éh­ségét. — Van Miller (Arizona) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom