Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-05-01 / 3. szám

KEDD, JÚNIUS 21. — 01 v.: Ján. 16:22-24; 1.Péter 1:3-8

„Kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes

legyen.” (János 16:24)

Egyszer egy kislány megjegyzése intelem volt a számomra. Azt mondta: „Jézus cselekszi, hogy boldog tudok lenni akkor is, amikor boldogtalannak kellene

lennem.”

Ha ő nem volt is tudatában annak, milyen nagy horderejűek voltak akkor a szavai, engem igen elgondolkoztattak ezek szavak: „Boldog tudok lenni.” Azok a boldog pillanatok, melyeket az anyagi világ adott nekem, ideigvalók. Olyanok, mint a vetőmag, amit fölkap a szél és elfúj. így kapja föl és viszi tova múló boldog perceinket a félelem, a bűntudat s a pillanatnyi terhek.

Visszatekintettem lelki növekedésemre s arra a következtetésre jutottam, hogy amilyen mértékben odaszenteltem magam Krisztusnak, olyan mértékben tudok eltelni örömmel. Olyan örömmel, mely meggyökerezik és növekszik.

Jézus Krisztus ígéretére hagyatkozva, félelem nélkül nézhetek a jövő felé. Megbocsátó kegyelmére támaszkodva szembe tudok nézni bűneimmel anélkül, hogy reszketnék a következményektől. Megbocsátó kegyelmének fényében nem marcangol a bűnhödéstől való félelem, hanem minden napom minden értelmet fölülhaladó örömmel van tele.

IMÁDKOZZUNK: Drága mennyei Atyánk, add nekünk azt a kegyelmet, hogy mindig örvendező szívvel tegyünk Rólad bizonyságot. Jézus nevében és az Ő érdeméért. Ámen.

— Hitünk képessé tesz bennünket arra, hogy Istentől megkapjuk az örvendező élet ajándékát. —

Stokely E. Rajmund (Illinois)

54