Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-01-01 / 1. szám

SZERDA, JANUÁR

Olvassuk: Zsid. 13:5-8.

„Isten mondá Jákobnak: „És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged, bárhová mész.” (I.Mózes 28:15)

Pár évvel ezelőtt férjem és én kiküldöttek voltunk a Minnesota-i egyházi konferencián. Három fiúnkat is magunkkal vittük. Hosszú üt volt Dél Carolinától Minnesotáig. Már Wisconsin-nál kimerültek voltunk, kedvetlenek és hallgatagok. Egyszer csak a 8 éves fiam be^ leszólt a csöndbe: „Tudjátok, itt fennt is van Isten.”

J Milyen megnyugtató az a tudat, hogy Isten ott van ve- I lünk, bárhová megyünk. Évekkel későbben több idegen / országban megfordultam. Kelet-Európát is érintettem. 6) Isten jelenlétét mindenütt észleltem. Szeretete átkarolt gyermekein keresztül. Beláttam, hogy nem tudok szere/ tétén túl menni, hogy sosem fog elhagyni. Mint ahogy a / Zsidókhoz írt levélben olvassuk: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled! Azért bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem: nem félek.” Aki Fiát értünk halálra adta hogyne terjesztené karját védőleg felénk mindaddig, míg ígéretét betölti és hazavisz örök boldog otthonunkba.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, ki mindenütt ott vagy, ölelj át nagy szereteteddel, hogy mindig érezzük jelenlétedet. Segítsél, hogy állandóan keressük a te akaratodat, hogy bárhova megyünk, bizonyságot tehessünk szeretetedröl. Engedd, hogy mások láthassák a te szereteted jelenlétét bennünk. Ámen.

— Mindig Isten jelenlétében vagyunk. —

Thelma Kiser Brooks (Dél Carolina)