Csendes Percek, 1983 (31. évfolyam, 1-5. szám)

1983-03-01 / 2. szám

„Azután vizet töltött a mosdótálba és elkezdte mosni a tanítványok lábát és megtörölni a kendövei, amellyel magát körülkötötte.” (János. 13:5)

Templomunkban van egy kis színes ablaküveg mozaik, amely egy kancsót és tálat ábrázol. Azt mondták nekem, hogy ez Pilátus kézmosását szimbolizálja. Töprengtem, hogy vajon miért nem szimbolizálhatná a tanítványok lábmosását.

Meglepő, hogy milyen nagy hatással lehet életünkre ennek a szimbólumnak kétféle magyarázata. Pilátus józan eszű ember volt, aki nem akarta állását és tekintélyét veszélyeztetni. Nem volt hajlandó rizikót vállalni, habár ösztönös belső érzékkel tudta, hogy Jézus ártatlan. Mondta is nekik: „...semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel őt vádoljátok.” (Luk. 23:14b) Kezeit mosta, hogy elkerülje az esetleges, veszélyes szembefordulást, a néppel, a kockázatos kiállást az igazság mellett. Jézus viszont tanítványai lábát mosta, példájával tanítván őket szolgálatra. Nem rettegett az önfeláldozástól, nem szégyelte alázatos tettét, nem féltette tekintélyét. — És most bánd meg bűneidet; azt, mikor Pilátus-i lelkülettel cselekedtél, Testvér!

IMÁDKOZZUNK: Édes Urunk, amikor választás előtt állunk, adjál erőt arra, hogy inkább Jézus példáját kövessük, mint Pilátusét. Köszönjük. Ámen.

— Szolgálok-e vagy visszahúzódok mások szüksége elől? —

Sylvia Sperry) (Michigan)

CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 31. — Olv.: Máté: 27:15-26.

33