Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Pál írta: „Tudok megaláztatni is, tudok bövölködni is.” (Fii.4:12) Vannak emberek, akik mindig optimisták. Semmiben nem találnak hibát és meg vannak győződve, hogy min­dig minden jól fog kialakulni. A másik véglet a pesszimisták csoportja. Számukra semmi sem jó, semmi sem reményteljes. Mikor valami bíztató jel tűnik fel, ezer okot találnak arra, hogy bi­zonyítsák, miért nem lesz a dolognak jó kimenetele. Passzimista világnézetük szinte csírájában megfojt min­den sikert és rossz hangulatuk reménytelenséget szül. Pál apostol úgy tekinti a keresztyén ember világnéze­tét, mely képes a rosszat meglátni és elfogadni és mégis bízni a jó jövetelében. A börtön falai közül, bizonytalan jövője ellenére írta mai igénket. Pál felfedezte, hogy Istenben bízva szembe tudunk nézni rosszal és jóval egy­aránt. Hitünk igazi ereje és nagysága akkor a legnyilvánva­lóbb, mikor nehéz próbákon megyünk keresztül és mégis bizakodók, megelégedettek vagyunk. IMÁDKOZZUNK: Istenünk, köszönjük a hit ajándékát. A csalódások és próbák idején hitünk emlékeztet arra, hogy kik vagyunk és kiben hittünk. Ámen. — Az Istenbe vetett hit a megelégedés forrása. — Watson H.L. (Észak Karolina) PÉNTEK, FEBRUÁR 5. — Olv.: Fii. 4:10-13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom