Csendes Percek, 1982 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1982-01-01 / 1. szám

„Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenkor hálákat adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által tihozzátok.’’ (1. Thess. 5:16-18)

Mindenkor hálákat adjatok?! Micsoda beszéd ez? — gondoltam. Családunk életében válságos napokat éltünk át. Idegesek voltunk. Este nehezen jött álom a szemünkre. Hogy lehetnénk mi most háládatosak? Elviselni mindezt, — azt igen. Még azt is el tudtuk fogadni, hogy mindez valamiképpen beleillik Isten terveibe. De hogy hálásak legyünk! Csak küzdöttem a gondolattal mindaddig, míg egy barátom rá nem világított arra, hogy a Biblia nem azt mondja, hogy érezzünk hálát. Annyi bizonyos, hogy amikor rosszul mennek dolgaink, mi valóban nem érzünk hálát, hanem sérelmet, haragot, szomorúságot.

A Biblia azonban azt mondja: Adjatok hálákat! Legyetek hálásak! Ez parancs. Ez az akaratnak szól, s nem az érzelmeknek. Úgy kell élnünk, hogy Istennel szemben való magatartásunk hálaadás és Benne való bizalom legyen. Akkor nem esik ki a világ feneke, ha szerencsétlenség ér. Még ha egy időre megrendülünk is, meg tudjuk őrizni lelki egyensúlyunkat. Mindenkor hálákat adjatok — igen, és mindenért!

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük, Atyánk, Istenünk, a Szent írást. Köszönjük azokat a barátainkat, akik segítenek bennünket a Biblia megértésében. Értesd meg velünk, hogy ha olyankor haragosak, idegesek, sértődöttek vagyunk is, mi mégis tudhatunk a Te Igéd szerint, a Te akaratoddal egyetértésben élni. Ámen.

— A hálaadás az akarat műve. —

Peterson Vicki (Michigan, USA)

SZERDA, JANUÁR 27. — Olvassuk: IKrón. 16:7-14.