Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

PÉNTEK, DECEMBER 11. — Olvassuk: Luk. 2:8-20. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisz­tus, a Dávid városában.” (Lukács 2:11) Mint gyermeknek a tudományok elsajátítása végett az iskolába autóbuszon kellett mennem. Emlékszem rá, közvetlen az autóbusz ajtójánál egy felírat volt elhelyez­ve a következő szöveggel: „Mielőtt elhagyja helyét, te­kintsen körül figyelmesen, és ne feledje el a magával ho­zott tárgyakat.” Jó dolog volt ez, mert sokszor bizony az utolsó pillanatban kellett vissza szaladnom egy köny­vért vagy ruhadarabért. Ilyesféle felíratnak különös jelentősége lenne most eb­ben a rohanó világban karácsony tájékán, sokfelé ki­függesztve. Figyelmeztetne ez arra, hogy karácsonyra készülődésünkben, az állandó rohanásban ne feledkezzünk meg az értünk született Megváltóról. Ne feledkezzünk meg éppen arról, aki a Karácsonynak a Gyújtópontja? Mert vajon nem hagyjuk-e kívül, vagy éppen elfelejtve Krisz­tust is, mint ahogyan otthagyjuk szükséges tárgyainkat autóbuszon vagy repülőn? Akard Krisztust, csodatevő hatalmát, ne hagyd ki az életedből, ne feledd őt, Kará­csony szülöttjét befogadni, ha biztonságot, üdvöt, örök­életet akarsz! Mert bizony Krisztus nélkül értelmetlen és üres marad nemcsak ünneplésed, de egész életed is. Ka­rácsony nem ajándékozás, nem vendégeskedés, nem költekezés, hanem a legnagyobb ajándék, Krisztus foga­dása. Az ünnepi kör, teljes örömével, csak akkor a tiéd, ha Krisztust hittel szivedbe fogadod. IMÁDKOZZUNK: Teremtő Isten, köszönöm Néked a legnagyobb ajándékot, a Te Szent Fiadat, Jézust. Az ünnepre készültem fénypontja hadd legyen Ő! Ámen. — Igényeld karácsony legnagyobb csodáját! — Philip B. Cole (North Carolina)

Next

/
Oldalképek
Tartalom