Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-11-01 / 6. szám

KARÁCSONY VAN MINDEN NAP. „Krisztusban,” „Krisztussal közösségben,” Krisztus lakozván a mi szívünkben” ezek azok a vissza-visszatérő kifejezések, melyeket Pál apostol használ megértve az evangéliumot.

Imájában szinte hihetetlen lehetőséget tár elénk: Teljessé lehetünk, „beteljesedhetünk Istennek egész teljességéig.” És ez a teljesség Krisztustól jön, aki mint szeretet szívünkben lakik. „Formálódni Krisztusban” ez volt Pál élet-szenvedélye és ez kell, hogy legyen minden keresztyéné is. Pál Gál. 4:19-ben oly szépen fejezi ezt ki: „Gyermekeim, kiket ismét fájdalommal szülök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.” És ebben a képes beszédben nem áll egyedül. Emlékezzünk Jézusnak a szőlőtőről és szőlővesszőröl mondott hasonlatára: „Maradjatok Énbennem és én is tibennetek, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” Világos ezekből, hogy mi a keresztyén élet: egy személyes valóság, Krisztus megtestesülése bennünk. Karácsony egy állandó, örök születés, amit Isten végez és soha nem szűnik meg végezni. És ha ez az isteni születés bennem nem történik meg, mi haszna az életnek? Minden ezen áll, ettől függ! Lehet, hogy radikálisan hangzik ez, de az evangéliumnak itt a lényege. Az evangélium szíve Krisztus. Krisztusnak meg kell születni, az Igének testté kell lenni bennem benned (újra és újra) Karácsony van minden nap. És ha ezt nem fogadnád el, meggyőzhet a tapasztalat. Menj át egy napon, élj át csak egyetlen napot úgy, hogy tudatosan akarj Krisztus lenni azok számára, akikkel találkozol és ugyanakkor vedd észre, fogadd el Krisztust másoktól is. Meglásd, gyönyörűséged lesz egy ilyen elszánt Krisztusban élésben!

Maxie D. Dunnám.