Csendes Percek, 1981 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1981-01-01 / 1. szám

„Mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban.” (Ef.4:15) „Alice a Csodák Országában” c. könyvében az író azt mondata a kislánnyal: „Elmesélem neked az én kaland­jaimat ma reggellel kezdve, de annak már nincs értelme, hogy visszamenjek a tegnapra, mert mától kezdve én egészen más lettem.” Minden ember állandó változáson megy át élete folya­mán. Sokan, mint hernyóból a pillangó, gyámoltalan, ügyetlen gyerekekből, komoly szeretetreméltó egyének­ké válnak. Mások éppen megfordítva, az élet pofonainak a hatására, elbátortalanodnak, rossz irányba fejlődnek. Nagy felelősségünk van abban, hogy a változás jó irányú legyen, magunkban is és a ránk bízottakban is. Pál pa­rancsképpen mondja: abban kell fejlődnünk, hogy éle­tünk egyre jobban Jézuséhoz hasonlítson. Az érési folya­matban sok gyötrelmen és sok örömön megyünk át. Szük­ségünk van támogatásra, s ezt megkapjuk a keresztyén közösségben. Ők adhatnak szeretőbírálatot, vagy bátorí­tást. Az együtt hallgatott Ige adja a jó irányt. Az élet­nek minden napja éppolyan fontos, mint a vége. A lépés­­ről-lépésre haladás éppoly öröm, mint a cél elérése. Le­gyünk mindig felelősségteljes tudatában annak a folya­matnak, melyben élünk, hogy elérjük a célt. IMÁDKOZZUNK: Segíts, jó Atyánk, vigyázni és kerül­ni a rossz hatásokat. Mindig Jézusra nézni! Ámen — Tegnap volt a kezdés, ma a haladás, holnap a cél. — William W. McDermet (Indiana) SZERDA, JANUÁR 7. —Olvassuk: Ef.4:11-24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom