Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1980-03-01 / 2. szám

PENTEK, MÁRCIUS 7. — Olvassuk: Zsid.4:12-16.

„Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk.” (Zsid. 4:16)

25 éve használom amatőr adó-vevő rádiómat, de még ennyi idő múlva is ámulattal tölt el ez a csoda. Valószínűtlen nekem, hogy nincs távolság; hogy beszélhetek Japánban Mikivel, Jánossal Ausztráliában, Stiggel Svédországban, Frankkal Franciaországban úgy, mintha csak itt volnának a szobámban. Tudom, hogy mialatt nálam éjfélt mutat az óra, Miki már munkába siet a föld másik oldalán, Sting meg ágyba készül fáradtan.

Még nagyobb csoda azonban számomra, hogy a hatalmas világmindenség Teremtője és Ura, Krisztus által mennyei Atyámmá lett, és nem szükséges se vezeték, se rádióhullám ahhoz, hogy beszélgessek Vele. Ahogy egy gyermekének mondja: „Kis telefonom van nekem, két összetett kezem.” Ő mindig kész meghallgatni panaszomat, mindig kész tanácsot adni, irányítani. Nem küld el mert munkába kell mennie, vagy mert fáradt és alszik. Bizony csodálatosabb ez, mint a rádió, vagy más ember által készített eszköz. Csak az a kérdés, hogy használjuk-e ennek a lehetőségnek az áldásait. Óh, bár minél többször és minél többen használnánk!

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám, hogyan köszönhetem meg irgalmas szeretetedet, lehajlásodat hozzám porszem gyermekedhez? Segíts Lelkeddel több imára. Ámen.

— Van-e telefonod a mennybe? —

Kenneth M. Claar (Hawthorne, California)