Csendes Percek, 1980 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” (Róm. 8:14) Első lelkészi szolgálatomat Green Mountain-ban (Ver­mont állam) teljesítettem. Pár év elteltével mégis elke­seredtem és legyőzöttnek éreztem magam. Pedig az egy­háztagokkal jó viszonyban voltam. Az anyagiak, a temp­lomlátogatás emelkedőben volt. A hívek azonban nem látszottak növekedni lelkiekben. Úgy éreztem megbuk­tam. — Midőn azon tűnődtem, hogy otthagyom a lelké­szi hivatalt és hivatást, egy szemináriumon vettem részt. Itt világossá vált előttem, hogy Isten szolgálata nem olyasmi, amit én teszek valakiért, hanem a Szentlélek munkája. Ez Isten jelenvalóságának új megtapasztalá­sára vezetett. Ettől kezdve a Szentlélek erejében bíz­tam és le tudtam tenni mindent az Úr kezébe. Egyszer­re jó dolgok indultak útnak közösségünkben. A Szentlé­lek működése szeretetet, erőt, növekedést eredményez az élet minden területén. Amit ekkor megtanultam, s azóta folyton tapasztalok az, hogy ha a Lélek szolgál, pásztorkodik, mindenki meg­gazdagodik. Bárcsak látnánk ma a Szentlélek egyesítő hatalmát! A Szentlélek nagy változást, megértést, békes­ségre törekvést hozhat létre minden ember életében is. Könyörögjünk érte. IMÁDKOZZUNK: Urunk, köszönjük Lelked erejét éle­tünkben. Adj még sok megtapasztalást erről. Ámen. — A Lélek ereje képesít arra, hogy szembenézzünk a megpróbáltatásokkal. — Vigne William (Burlington, Vermont) VASÁRNAP, FEBRUÁR 17. — Olvassuk: Róm. 8:1-21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom