Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

. meri én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok megelégedett legyek " (Filippi 4:11)

Belefáradva a bajlakodásba csüggedten elhatározta a gazdálkodó, hogy eladja birtokát. Hívta az ügynököt, kivel megegyezett arban. Az újságban a következő reggelen az ügynök hirdetést közölt le az eladandó földről. Mikor az eladó gazda elolvasta a hirdetést, mely leírta gazdaságát, azonnal sietett vissza az ügynökhöz ezt mondva: "Meggondoltam, nem adom el a birtokom. mert látom már, hogy földem éppen olyan, amilyet mindig is akartam.”

Mennyi ember hasonló ehhez a boldogtalan gazdálkodóhoz! Azért mert nem vesznek időt magunknak, hogy tárgyilagosan értékeljék helyzetüket. Az emberek aggódnak, gondjaik vannak és nem is tekintenek körül, hogy mennyi minden segíti őket. Elégedetlenségünk legtöbször helytelen szemléletünknek az eredménye. A bajok közelsége akadályoz meg bennünket, hogy lássuk a körülöttünk lévő áldásokat. Mikor megváltozik gondolkozásunk és felsoroljuk magunknak Isten áldásait, magatartásunk építő lesz és a megelégedettség felé haladunk.

Adja Isten, hogy mindnyájan meglássuk a jót akkor is, mikor az nem annyira nyilvánvaló, mint a rossz!

IMÁDKOZZUNK: Ó Istenünk, nyisd meg szemeinket javaid látására és add, hogy értékeljük mindazt, ami a mienk, megértve, hogy minden jó adomány Tetóled származik. A Te legnagyobb ajándékod Jézus Krisztus nevében kérünk. Ámen.

— Soroljuk fel javinkat és legyünk hálásak érte. —

Partington Janos E. (Lexington, Kentucky)

PENTEK. MÁRCIUS 18

Olvassuk: Filippi 4:4-13