Csendes Percek, 1977 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1977-03-01 / 2. szám

“Mert arra hivattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az Ó nyomdokait kövessetek." (1. Péter 2:21)

Tudod -é te, meg én azonosítani magadat Jézus Krisztussal? Van e személyes tapasztalatunk Vele?

Talán halk fájdalmat érzel akkor, ha elbeszélem egyik barátom szenvedését. Lehetséges, hogy annyira megérinti szívedet ez, hogy még lapot is küldesz neki, vagy meg is látogatod. Szenvedése odahúz hozzá, és személyes kapcsolatba kerülsz vele. Ha aztán beszéltél vele és láttad őt, jobban tudod, hogy kicsoda. Akkor már nem lesz többé valaki, akiről hallottál, hanem személyes ismerősöddé válik. Talán belenézel a szemébe; vagy megérinted a kezét; lehet szavatok utat talál egymás szívéhez. Ez megtörténik az emberekkel. Ez az amit Istenben is keresünk.

Isten megérti ezt. Sohasem azonosíthatjuk magunkat azzal a valakivel, akit sohasem láttunk, akiről azt sem tudjuk, hogyan néz ki. Isten Jézust küldte el hozzánk, és őrajta keresztül hív bennünket. Ez most böjti időszak. Isten arra hív bennünket, hogy éljük át Krisztus szenvedését. Szenvedését. Szenvedését látva belenézhetünk szemeibe; megérinthetjük kezét; szavai beleáradhatnak szíveinkbe.

IMÁDKOZZUNK: Örökkévaló, szeretett Atyánk, nyisd meg szemeinket, hogy lássuk Krisztus szenvedő szeretetét. Az Ő nevében kérünk. Ámen.

— Krisztus szenvedése Istennel hoz kapcsolatba. —

Susan R Wilder (Peterswald, Germany)

VASÁRNAP, MÁRCIUS 13

Olvassuk: 1. Péter 2:21-25